Századok – 1912

Értekezések - FEST ALADÁR: Fiume a XV. században. 169 - II. közl. 249

fiume a xv, században. 263 (régebben : Piazza Adamich), és keletnek a Piazza Andrássy-ig,. a Corso végéig. A hol a Corso a Piazza Dantét eléri, derékszög alatt meghajolva északra vonúlt fel a bástyafal a Via del Municipio lejtőjén a kormányzói palota előtt levő térig, a múlt évben lebontott puskaporos-toronyig (Polveriera), mely az időben Tunis Slogin név alatt sarokbástyát alkotott. Innen ismét derékszög alatt fordulva húzódott keletnek a mai Via del Castello mentén a régi várkastélyig, — a melynek helyén 1905 óta a királyi törvényszék palotája emelkedik. A várkastélytól keletnek aláereszkedve a régi jezsuita épületek (most állami főgymnasium) és a hozzájuk csatlakozó benczés apáczaklastrom külső falai irányában húzódott a városfal egészen a Via Gaetano Bedini1 által jelölt sánczárokig, melynek iránya a mostani Via del Fossoban (= Árok-utcza !) folytatódik, visszatérve ismét a Piazza Andrássy-n át egészen a Corsóig.2 Hogy a város középkori kiterjedését annyi idő múltán ily pontosan meghatározni tudjuk, azt a Fiúméban fennállott (első közleményünkben bőven ismertetett) közjegyzői intézménynek köszönhetjük. A fiumei közjegyzőnek működése ugyanis ambulatórius volt ; nem volt irodához kötve, mint manapság. Legtöbbször ő kereste fel a feleket ügyes-bajos dolgaikban, nem ezek őt. Ennélfogva okmányai keltezésénél a legapróbb részletekig terjedő pontossággal s a legtarkább változatossággal határozza meg a helyiséget, a hol megírja. Hivatalos könyvében így efféle keltezéseket találunk : »Kelt a Fossombronci Ráfel háza előtt* bolthajtás alatH ; — »a fiumei várkastély szobájában« ; — »Sz. Vida templomában« ; — >>Zuvanich Vida bíró pinczéjében ; — »Miklós bíró tornyában ; — »a Fiume város előtt álló nyárfa alatH ; — >>a Szűz Mária templomának harangtornya mellett<< — »Sz. Ágoston nagy kapuja előtt« ; — és így tovább.3 1 Régebben ez az utcza folytatása volt a Via del Fosso-nak, vagyis Arok-utczának s így nevében is feltüntette, hogy a régi sánczárok mellett vonúlt. Az utcza eme szakaszát 1910-ben keresztelték át néhai Bedini Kajetán fiumei plébánosról. 2 Az árokban a vizet részben a Fiumarától a városfalig ásott csatorna szolgáltatta, részben pedig a (nemrég beboltozott) iesn^áfc-patak, mely a várkastély alatt, a jezsuita-kollégium tövében — érte el a falat. A két vízfolyás a mai Via G. Bedini végén állott sarokbástya tövében egyesült s innen végig folyt a falak mentén a Via Bedini, Via del Fosso és Corso hosszában a mostani Piazza Dante-ig, a hol a tengerbe ömlött. A Via del Municipio és Via del Castello mentén a várkastély aljáig mély száraz árok védte a várost. 3 »Datum sub volta ante domum Rafaelli de Fossambruno« ( 1444. XII. 20.) ; — »in stuba Castri terre Fluminis« (1446. X. 27.) ; — »in ecclesia S. Viti« (1449. I. 22.) ; — »in canipa iudicis Viti Zuvanich« (1449. III. 19.); — »in turri iudicis Nicolai« (1449. IV. 19.); — »sub arbore populea.