Századok – 1912
Értekezések - FEST ALADÁR: Fiume a XV. században. 169 - II. közl. 249
.250 pest aladár. A forrásunkból ki jegyzett adatok lehető gondos összeállításával meg volt állapítható a bírák névsora ez egész korszakon végig. Közli e névsort Kobler is, többször idézett művében;3 * azonban sorrendje nem lehet teljesen hű, mert naptári és nem közigazgatási évek szerint halad. Kiírtuk a kelteket az összes okmányokból, melyekben a működő bírák említve vannak, s ezzel ellenőriztük hivataloskodásuk idejét. Megjegyzendő, hogy a bírák olykor más tanácstagokat bíztak meg helyettesítésükkel (így 1437-ben Micholicb Miklós Barulich Vidát,2 1438-ban Vidonich Mór és Cresolich Pál is egy-egy esetben Micholich Miklóst),3 s ez a kutatót olykor félrevezetheti. A bíráknak így megállapított sorrendjét a bizonyítékul szolgáló okmányok megjelölésével a fejezet végén függelékül közöljük. A körülbelül 200 okmány egybevetéséből, melyekben a hivatalban levő bírák megnevezvék, a következő általános normákat lehet megállapítani : Következetesen keresztül vitt elv, hogy a bírák két vagy több közvetetlen egymás után következő évben nem maradhatnak hivatalban, sőt rendesen két vagy több év telik el, a míg újra megválasztatnak. E tisztség tehát sorra jár, s mivel a megkülönböztető iudex czím a volt bíráknak is megmarad, alig van valaki a tanácsban (hacsak nem a legfiatalabb ja), ki a bírói titulust ne viselné. — A tanács tagjainak csekély száma mellett, s mivel minden évben két-két' új bírót kell választani, a sor így is elég gyakran rákerűi ugyanarra a személyre. E negyedszázad ideje alatt pl. Donadovich Máté, az Anconából ideszármazott Calleli Donát fia, tízszer, — Barulich Vida nyolczszor, — Vidonich Mór ötször választatik a bírói székbe. A többi is rendszerint többször éri el a bírói méltóságot, — kivéve azokat, a kik hivataloskodási évük után korán elhalnak, vagy csak az időszak vége felé jutnak a tanácsba és első ízben a bírói székbe. Egész biztosan megállapítható, hogy a bírák hivatalos évének kezdete nem esik egybe a polgári év kezdetével. Ez utóbbi egyébiránt Fiúméban ez idő szerint amúgy sem esett, úgy mint most, január 1-ére ; — hanem deczember 25-ére, Krisztus urunk születése napjára. (Annum Nativitatis Domini.) Ezt a napot használták akkor hivatalos évkezdetül a pápák (cursus, mos v. stylus ecclesiae Romanae) ; ezt követték Milanóban és Genovában is, míg Velenczéhen a pogány római kalendárium hagyományai 1 II. 147. 2 Lib. Civ. 259. 3 Lib. Civ. 1438. IV. 12., VII. 20.
