Századok – 1912
Tárcza - Földrajzi Társaság jubiláris közgyűlése 232
tárcza. 233 réssel adózott, s a melyről egy magasabb állású japán azt írta nekem : »Mi valóban hálásak vagyunk a magyaroknak ezért az értékes ajándékért«. Remélem, hogy épp ily bőséges eredménye lesz azoknak a tanulmányoknak is, a melyek Cholnoky Jenő vezetése alatt a Nagy Alföld felkutatására folyamatban vannak. Negyven évvel azelőtt máiidézett megnyitó előadásomat a következő szavakkal fejeztem be : »Még hatáskörünk nagyon is csekély, nagyon is szerény, semhogy törekvéseinket megfelelő siker koronázza. Nem fáklyát gyujtunk mi, melylyel a messze távolt akarnók megvilágítani, melylyel fényleni és tündökölni volna szándékunk, társulatunk csak szerény lámpa, melynek világa hazánk szűk körének van szánva és mi egészen meg lehetünk elégedve, ha itt sikerül némi fényt terjesztenünk«. Midőn ezeket mondottam, akkor várakozásaimat igazán nem terjeszthettem ki jobban. Ma megváltozott a helyzet. Nagyszabású földrajzi felfedezésekre még ma sem gondolhatunk, de a földrajzi tudományt gyakorlatilag értékesíteni jogunk és kötelességünk. Örömömre szolgál, hogy Havass Rezső, Thirring Gusztáv és gróf Teleki Pálnak egy »Gazdasági Földrajzi Szakosztály« alapítá"ára irányuló törekvésében ennek a czélnak az elérését a közel jövőben üdvözölhetem. Elmúlt időkben a nemzet őstörténetének nagy rejtélye a magyar lelkesedést Ázsiába csábította. Ma gazdasági czélok lebegnek szemünk előtt és a »tengerre magyar« jelszava mellé a »keletre magyar« jelszava sorakozik. A Madzsar nevet az egész mozlim keleten, egész Afghanisztán belsejében hallottam említeni, minket ott jobban ismernek, mint Európa többi népeit s valóban örök kár volna, ha ezt az előnyt kereskedelmünk és iparunk érdekében nem tudnók kellően kihasználni. Csak a magasabb kultura képes a gazdasági czélokat idegen országokban előmozdítani. Nyugaton Magyarország a versenyben nem érhet el sokat s ezért elsősorban Ázsiára kell vetnie a gazdasági földrajznak tekintetét. E tekintetben az új iránytól, melyet Társaságunk kezdeményezett, még sokat várhatunk. Négy évtizednek első cyklusa mindenesetre reményekre jogosít Társaságunk további sikerei iránt. Remélhetőleg osztályrészem lesz, hogy a félszázados jubileumot is erről a helyről ünnepelhessem«. Az éljenzés és taps csillapultával Teleki Pál gróf felolvasta a társasághoz érkezett üdvözlő iratokat. Majd Teleki Géza gróf a Történelmi Társulat részéről, Lengyel Béla a Természettudományi Társulat nevében, Fröhlich Izidor a tudományegyetem nevében, Sebestyén Gyula a Néprajzi Társulat képviseletében, Strausz Adolf az Otthon írók és Hírlapírók Köre megbízásából, Thirring Gusztáv a Magyar Turista-Egyesület nevében, Littke Aurél a tudományegyetem földrajzi intézete nevében és Balkányi Kálmán dr. a Magyar-Bosnyák Gazdasági Központ igazgatója, üdvözölték meleg szavakkal a társaságot jubileuma alkalmából. SZÁZADOK, 1912 III. FÜZET. 16