Századok – 1912
Történeti irodalom - Veress Endre: Fontes rerum Transylvanicarum. (Erdélyi történelmi források.) Ism. Karácsonyi János 218
történeti irodalom. 219 (utóbb lengyel király) között mindinkább erősödött s az eredménye az lőn, hogy Kolozsvárt egyetemi ranggal bíró akadémia és e mellett fiúnevelőintézet keletkezett. A ki a XVI. század neveléstörténete iránt érdeklődik, a ki tudja, hogy a XVI. században az elméket leginkább a vallási viták mozgatták és érdekelték, az előre is tudhatja, hogy dr. Veress Endre ezen gyűjteménye sok érdekes adattal bővíti ismeretünket. Nem is csalatkozik, ha e kötetet végig olvassa, mert kivált a 29-ik számú levéltől kezdve, mind tele vannak e levelek a XVI. század utolsó tizedeinek iskolai és vallási viszonyaira fényt derítő adatokkal. Még azt sem lehet mondani, hogy csupán egyoldalú dicséreteket lehet e kötetben olvasni, mert ott vannak Szántó Istvánnak 1581-től kezdve írt levelei. Megír ebben ez a tüzes magyar mindent, mondhatni kíméletlenül, saját társairól is, mert neki nem volt semmi se jó, ha nem volt magyar, vagy legalább is nem a magyar szája íze szerint való. Ott vannak továbbá Possevino Antalnak, a híres és nagy műveltségű követnek levelei s azokban teljes higgadtsággal, nem hallgatva el semmit, mondja el javaslatát az iskolák és a nevelés előmozdítása ügyében. De természetes, hogy tele van e kötet azonkívül köztörténeti, irodalomtörténeti, műveltségtörténeti adatokkal is, sőt a kolozsmonostori uradalom részletes leírásával gazdaságtörténetünknek is szolgálatot tesz. Az oklevelek közlése pontos, a rövidítések föl vannak oldva, csupán a megszólítások annyiszor ismétlődő és a közlést nagyon megnyújtó formulái maradtak meg. A szöveget mindenütt jó utalások és magyarázatok kísérik s így érthetőbbé teszik. Mindenesetre szép zsengéje ez az »Erdélyi Történelmi Források« nevű nagy vállalkozásnak és ha lesznek bőkezű adakozók, akár egyesek, akár társulatok és a tervezett kötetek megjelennek, akkor a magyar történetírók előtt gazdag bánya nyílik meg. A gróf Korniss-család levéltára, a b. Sennyey-család levéltárának kivonatai, a moldva-havasalföldi vajdaságokra vonatkozó iratok, a 15 éves magyar-török háborúra vonatkozó levelek stb. mind olyanok, hogy kiemelkednek az erdélyi részek történetének színvonalából és minden hazánk múltja iránt érdeklődőben azt az óhajtást keltik, bár mielébb közkincscsé lehetnének. KARÁCSONYI JÁNOS. 15*