Századok – 1912

Értekezések - FEST ALADÁR: Fiume a XV. században. 169 - I. közl. 170

176 fest aladár. et quelibet predictorum plenum arbitrium et generale mandatum, cum plena libertate et generali amministratione (sie) agendi et exercendi omnia suprasrcipta. Promittens eidem procuratori suo et mihi notario infrascripto, tamquam publice persone, omnia suprascripta rata et grata habere. 2. Kormányzat és önkormányzat. Állapítsuk meg mindenekelőtt a fent ismertetett nagy­becsű biteles forrás alapján városunk akkori hivatalos nevét, a mint e rengeteg mennyiségű okmány keltezésénél következe­tesen használtatott. Ez : terra Fluminis Sancti Viti ; helylyel­közzel csak : terra Fluminis ; — birtokviszonynyal, mint a hogy magyarúl is mondjuk ilyképen : Szeged városa, Győr városa. A terra fluminis tehát = terra, quae dicitur Flumen. — Igen rit­kán, csakis egy-két olasz nyelven beiktatott okiratban találni egyszerűen úgy mint most is, olaszúl : Fiume} Azonban az ünne­piesebb szövegezésű olasz oklevelekben — még századok múlva is — a város teljes hivatalos czímzése : Fedelissima, libera, mari­tima e commerciale Città e Portofranco di Fiume Santo Vito, — a középkori latin terra Fluminis Sancti Viti-vél egyezően.2 Szent Vida, — Sanctus Vitus —- a mint tudva van, máig is a város védőszentje. A Walsee grófok. — A terra jelzés azt mutatja, hogy Fiume akkor még nem szabad város, nem civitas ; hanem földesúri hatóság alatt álló község, a mely nem tartozik közvetetlenűl a fejedelem joghatósága alá. Tényleg ez időszakban a Walsee grófok voltak földesurai, a kik 1399-ben örökölték az akkor kihalt, velük sógorsági viszonyban álló Duinói lovagi családtól, a duinóiak egyéb birtokaival együtt. Ez az egész nagy duinói uradalom a következő birtokokból állott : Duino vára, a család ősi fészke, a Trieszti öböl északi csücskén, tengerbe nyúló szik­lán, a Monfalconei öböl bejáratánál ; Prem, Senosetsch és Gutenegg várak Krajnában; Fiume ; ennek környékén még г Castua, Veprinaz és Moschenizze községek. Duinón kívül mind e birtokok a Carsia vagy Crassia (Karszt, Karsztbirtokok) gyűjtő néven foglaltattak össze s így a duinói lovagok czíme : Domini Duini (vagy Divini, — németül Thybein —) et Carsiae (Crassiae). A Walsee grófi család, e jelentékeny uradalom örököse, a XV. században egyike volt Ausztria leggazdagabb és leghatal-1 Lib. Civ. 1443. év, 279. 2 Kobler Márk fiumei polgárrá felvételéről szóló okiratban 1801-ből. — Kobler Giovanni: Memoire per la storia di Fiume. Fiume, 1896, előszó.

Next

/
Thumbnails
Contents