Századok – 1912
Értekezések - FEST ALADÁR: Fiume a XV. században. 169 - I. közl. 170
174 fest aladár. ép és jól olvasható. Csak első 24 lapja veszett oda (a régi számozás a 25. lappal kezdődik), a többi mind megvan. Még tárgymutatóval is el van látva, mi a tájékozást tetemesen megkönynyíti. Érdekes czímlapját egész terjedelmében ide iktatjuk függelékül, valamint a könyvben állandóan használt néhány fontosabb okirat-mintát is. Függelék az 1. lejezetliez. A) De Reno Antal hivatalos könyvének teljes czíme. Liber Civüium sive Notificationum qui complectitur complura acta Comunitatis Terrae Fluminis Sti Viti, Arehidiaconatus, et Capituli fluminensis, Sententias Episcopi polensis, Sententias Iudicum, privilégium nundinarum S. Johannis Baptistae a Dominis De Valsa (Walsee) concessum, fassiones testium, testamenta, contractus, protestationes, compromissa, arbitrorumque sententias, aliaque acta pro iurisdictionibus Terrae fluminis S. Viti, Castuae, Lovranae et Mosclieniczae ac de subditis Tersati, Grobnicii, Buccari, Hrelini, Segniae, Vegliae, Crepsae, Albonae, — Ab a. 1436-to usque a. 1461-um per Antonium Francisci de Reno mutinensem, publ. imperiali auet. Notarium et Terrae flum. S. Viti Cancellarium conscriptus iniuria temporum sepositus, et anno 1544-to per Guerinum Tranquilli tunc temporis Cancellarium flum. collectus subinde neglectus et diu ignotus tandem circa finem 1849-mi, millesimi octingentisimi quadragesimi noni, inter acta processualia antiqua, quae in fornice domus scholarum fluminensium osservantur, cura Iudicum rectorum flum. repertus, compositus, lecturaque assidua, factoque rerum memorabilium iudice, oblivioni ereptus, materiam pro história urbis populique flum. daturus. B) Okirat-minták De Reno Antal fiumei közjegyző hivatalos könyvéiből. 1. Kötelező kölcsönvett pénz után vagy átvett árúk fizetésére. (Kelet és tanúk.) Ibique (az adós vagy vevő neve) sponte, libere, ex certa sua scientia non per errorem, non vi пес metu inductus, pro se suisque heredibus et successoribus fuit contentus et confessus, se iuste teneri et dare habere (eladó vagy hitelező neve) pro se suisque heredibus et successoribus stipulanti, ducatos . . . boni auri et iusti ponderis et hoc pro (ferro, oleo etc.) quod dictus (vevő) habuit a prefato conducente. Quam pecunie quantitatem dare et solvere promisit dictus debitor prefato creditori usque ad (határidő) sub репа quarti, qua soluta et non rata maneant omnia suprascripta.
