Századok – 1912
Tárcza - Viszota Gyula: Széchenyi és az első közlekedésügyi költségvetés 153
156 tírcza. 3. A' 4-ik ponthoz. Mig gyakorlatilag rendszeresitve lesznek azon munkák, mellyek egyes községek, municipiumok, és az ország által létesítendők, igen gyakran fog történni, hogy a vidéken, valamint eddig is történt, rögtöni pénzsegélyre lesz szükség, р. o. elszakadt hidak pillanati kijavítása. 4. Szükséges, hogy Budapestről több vasúti sugár induljon, mert országunk róna nyílt léte minden ellenállást vagy lehetlenné, vagy legalább igen nehézzé teszi, és e bajon csak vasúti sugárok segíthetnek, mi által rövid idő alatt, az ország egyik vidékéről a másikra tetemes erőt lehet szállítani. 5. Budapestnek biztosbá, lakhatósbá, kellemesbé tétele szükséges. Ha valóban hazát akarunk alkotni, mindenek előtt szükséges, hogy Budapest, mint a haza szíve iránt legnagyobb gondunk legyen. Ha Budapesten valódi rend uralkodik, százszorta könnyebb az ország legtávolabbi vidékein is a rendet föntartani, mi főfeltétel, nem csak kifej lésünknek, de még fenmaradásunknak is. Budapestre napról napra több ember fog összetódulni s így szükség már most olly javításokat tenni ekét város határában, mellyek nélkül sem igazi rendőrzetet, sem azon lakhatási kellemeket nem fejthetni ki, mellyek fővárosnak nélkülözhetlen kellékei és mellyeket Budapestnek rendes lakosa nem viselhet saját, ugy is eléggé igénybe vett erejével, minő p. о. a két város körül húzandó, rendőri tekintetből olly szükséges körvonal ; a dunapartoknak vízáradása elleni megóvása ; Budavárba fölötte szükséges egy új kocsi följárás. Mindezek a közmunka ministerium alá helyzendők, és azon viszony törvény által meghatározandó, mellynek e ministerium és Budapest helyhatóságai közt léteznie kell. 6. Megjegyzendő, miszerint 3Vi millió egyenesen productiv kiadás, melly tulaj donképen tehernek épen nem tekinthető. Láthatjuk e pénzügyministeri jelentésből, hogy ez Széchenyi jelentésének majdnem szószerinti közlése. A számadatok azonban nem egyeznek, mert úgyszólván csak 1 /3 részét teszik. Ennek magyarázata abban rejlik, hogy sok volt a költség s a többi 2/3 -ot a pénzügyminister 1849-iki költségvetés-tervezetébe vette fel, a melyet 1848 aug. 1-ei kelettel terjesztett a képviselőház elé. Itt a közmunka és közlekedési ügyek tervezett kiadásai már Széchenyi István nevealáírásával tétettek közzé (g g melléklet), ugyanoly sorrendben és jegyzettel mint az 1848-inál, csak a számadatok változtak s végeredményükben 8,799.950 frtra rúgtak. (Fontosabb tételek : vízszabályozások 1, központi vasút 2 és egyéb vasutak 5 millió.) Igen érdekes képet mutatnak az 1848, 1849, 1867 és 1912-iki költségvetésben e tárcza számadatai (csak milliókban kifejezve) :
