Századok – 1912

Értekezések - KARÁCSONYI JÁNOS: A horvát történetírás zátonyai 1

A HORVÁT TÖRTÉNETÍRÁS ZÁTONYAI. 9> episcopo absolutionis et libertatis cartula facta est«.1 Tehát e várost akkor már a dalmát városok szokása szerint prior kormányozta. 1069-ben Belgrád priorja András volt.2 1072-ben ugyan e priorról az oklevél mondja : »Item testes latini : Drago prior (Jadrensis) Andreas prior«.3 Tehát Andrásról világosan megmondja, hogy olasz volt. 1076-ban Belgrád városa Spalatóval, Trauval és Zárával együtt szövetségre lép Velenczével és ekkor főbb emberei »prior de Belgrado Justus Yeneticus, Gregorius fráter episcopi, Drago de Chrastina, Michael de Utica, Prestantius, Petrigna Anastasii, Michael de Diachviro«.4 Tehát már Velenczéből hozattak maguknak priort és főbb embereik között csak egy van horvát származású s azonkívül kimondják, hogy a ki ez ellen vét »iudicetur erga Romanam legem«.6 Ugyanezen Justus Veneticust említi egy másik 1076 októberben kelt levél is. »Dominico Justo Belgradi priorante« szavakkal.6 1091-ben e Belgrádot nem foglalta el Szent-László, hanem a többi dalmát városokkal együtt megmaradt a görög császár főuraima alatt álló Velencze szövetségében, mert 1095-ben Bonus Belgrád püspöke jelen van Zárában a dalmát püspökök ott tartott zsinatán.7 1125-ben Belgrád lakosai a magyarokkal tartottak a velenczeiekkel szemben és azért a velenczeiek iszonyú bosszút állottak rajtuk és városukat földig rombolták.8 De megmaradt a város mellett a Szent-János monostor. Ennek szerzetesei 1166-ban ekként adták elő a monostornak földrajzi helyzetét : »Monasterium sancti Johannis in finibus Dalmatie situm, in urbe, que quondam, dum in suo statu existeret, Alba vocabatur« és kérték a királyt, hogy erősítse meg a monostort 1 Racki : Documenta 51. 2 U. о. 74. 3 U. о. 93. 4 U. о. 102. 5 Racki : Documenta 102. 6 U. о. 109. 7 U. о. 159. 8 Pauler i. m. 233. Smiöiklas II. 154.