Századok – 1912

Kisebb közlemények - Kerekes György: Kassa árúmegállító jogának felújítása és kihirdetése (1672–88.) 132

kisebb közlemények. 135 az szkladot (tótul-lerakodó helyet) Eperjestől transferálhassa és az mi városunknak conferálhassa. Hanem az nemes város igaz, tökéletes hűségét kegyelmesen respektálván, az taxa restantiának, úgymint 16.000 írtnak két részét elengedte és relaxálta. A többi difiikultást, a repartitiót és accist ő felsége a bellicumra bízta, hogy azokat remediálják ő nagyságok, kiknek expeditióját nem várhatván követ uraimék, az nemes tanács intimatiója szerint, ágensre (ügynökre) bízták. Hermanus Gabriel, Velckernek hívják, az ki nagy örömest szolgál a városnak, csak érthesse a tanács akaratját. Pozsonyban penig Potthmar uram ajánlotta jó akaratját, hogy ott a gubernium előtt örömest segíti a város dolgait. De a város semmit elérni nem tudott, sőt Spankau és Strassoldo rémuralmát volt kénytelen nyögni. Ez aztán Thököly felé hajlította, ki 1682—1685-ig a város ura lett. Az árúmegállító jogot a hűségben megmaradt Lőcse kapta. Alig állott azonban helyre Kassán is a császári katholikus restauratio, már visszareklamálja magának ősi kiváltságát. 1688 június 7-ikén terjeszti elő a bíró ő felsége mandátumát, melyben rendeli, hogy Kassa álljon el attól a protestatiótól, a melyet a lőcseiek ellen tett, hogy a niderlag Kassát illetné meg a régi királyoktól nyert privilégium szerint. De egyébként ő felsége megtekintve Felsőmagyarország romlott állapotját és sokbeli pusztulását, elrendeli, hogy a vitézlő rendek semmifélével ne terheljék az ország lakosait. A tanács kimondja, hogy a királyi parancsot a legközelebbi közgyűlés elé terjeszti. S íme, a dolog kedvező fordulatot vesz. Már egy hó múlva (1686 július 11-ikén) jelenti a bíró, hogy Makolany uram ő kegyelme Bécsből Carove által bizonyos biztató írásokat produkál a niderlag dolgában. Minthogy pedig ez kedveskedés nélkül nem mehet, rendel neki a tanács fáradozásáért bizonyos praesentumokat (ajándékokat), szőlőjébe karókat, valami finom jó bort. Sőt újra egy hó múlva (1686. augusztus 19-én) a bíró azt terjesztheti elő, hogy már expeditióban (útban) van a niderlag. A költségeihez való 200 arany és 200 tallér fedezésére a kereskedők ajánljanak, elsősorban őket érdekli, de tudva, hogy a jelenegi szűk időben annyit nem adhatnak, erre készek kölcsönt felvenni. Azonban csak két évi huza-vona után van abban a helyzetben a város, hogy mint az árúmegállító jog tulajdonosa, ezt a szomszéd városokkal tudassa. Az 1688. máj. 29-iki tanácsülés után itt marasztván bíró uram az kereskedő és öreg asztal mellett lévő uraimékat, jelenti, hogy a niderlagnak publicálása (árúmegállítójog kihirdetése) a lőcsei és késmárki sokadalmakkor szükséges, arra való költség honnan telhetik ki, hanemha a kereskedők succurálnak (hozzájárul-