Századok – 1912
Értekezések - THOMAŠIVSKYJ ISTVÁN: Adatok II. Rákóczi Ferencz és kora történetéhez. - I. közl. 113
adatok ii. rákóczi ferencz és kora történetéhez. 119 hagyni Betschneidernek a nevét; azt a katonatisztet, a ki Bercsényire támadt, egész bizonyosan Briknernek hívták (mint ahogy ezt a forradalmak története előadja), mert Bonac ezt avval a szász katonatiszttel téveszti össze, a ki 1702-ben Du-Héron franczia követet Ágosttal szemben tanúsított renitentiája miatt fogta el. A többit azonban komolyabban kell fogadni. Mi azonban ugyanerről a dologról még két jelentést ismerünk magának a merényletnek hősétől — Briknertől. Ez a Joannes Josephus Brykner, születésére nézve lengyel, régebben az osztrák császári hadseregben hadnagy volt, 1702 tavaszán a Hofkriegsrattól kapitányi rangot, ugyanazon év nyarán pedig Kaunitz herczegtől védelmet kért a lengyeleknek ezen merénylet miatt hozott ítéletével szemben. Mind a két esetben az egész dolgot beszéli el, csakhogy mind a két ízben kissé másképpen.1 A merényletnek az ő előadása szerint való fontosabb uj részletei ezek volnának : Bercsényi elfogatására a megbízást legelőször Wilderhahn kapitány nyerte, a mi azonban neki nem sikerült s e miatt Lengyel-Országból menekülnie kellett ; a merénylet Warszawától 12 mérföldnyire történt, 5 (!) napi utazás után ; Bercsényi a Brikner szekerén és ennek kocsisával ment ; Bercsényit Mencinszkinek szolgája mentette meg avval, hogy Briknerre rálőtt, a miért a szolgát meglőtte (az első levél szerint mintegy megölte) Briknernek a bátyja és hogy a Brikner emberei között lengyelek is voltak és nem lengyel ruhába bujtatott dragonyosok, mint a hogy Thaly gondolja ; 2 Mencinszki bevádolja a merénylet vezetőjét a lengyel bíróság előtt és evvel arra kényszerítette, hogy Lengyelországból meneküljön. Minden valószínűség szerint a merényletről még egy leírásnak kell még lennie valamelyik lengyel bíróság aktái között: Brykner egyhelyütt a Castrum Cracoviense-t említi, de én ott ilyen aktát nem találtam. Ennek a piotrkówi törvényszéknél kell valahol rejtezkednie, ha éppen valahogy időközben el nem veszett, mert az egész pör a diplomatia fondorlataiban elsikkadt. Ha éppen hitelt lehet adni Brykner elbeszélésnek (pedig nyilván kétségbevonható adatok vannak benne), a legfontosabb az volna benne, hogy Bercsényit nem lélekjelenléte mentette meg, hanem lengyel szolgájának a segítsége, mint a hogy ezt magának Bercsényinek elbeszélése is részben mondja. Itt említem meg, hogy az egész merényletet Strattmann és a Hofkriegsrat készítette elő. Ezen dolog előkészítésének nyomai mai napig is megtalálhatók a bécsi hadi levéltárban : Wilderhahn-on és Brykner-en kívül ilyen irányú 1 Részleteket mind a két levélből eredeti szövegükben közöltem »Magyar- és Lengyelország« 92—94. lap. 2 II. 400.
