Századok – 1912
Értekezések - NYÁRY ALBERT br.: Az utolsó magyar trónkövetelő. - II. és befejező közlemény 89
az utolsó magyar trónkövetelő. 107 írni kért, ha szüksége van ő rá Crouynak. A zsaroláshoz hasonlatos eljárás bosszantotta Ágoston herczeget, s a kapzsi jóbarátot »mizerable difensore«-nek nevezi, de azért jószívűen hajlandó újra lekötelezni azt az embert, a ki egyszer már segítségére volt, de a váltók aláírásától félt, nehogy a kétes értékű irodalmi segítség fejében ellenfeleinek új fegyvert adjon maga ellen. A pénzforrások bedugultak már tehát, de a herczeg girója ligy látszik hogy a csapások első idejében még jó volt a bankártárczákban. Szept. 26-án a genuai Hotel Federből, a hol már néhány nap óta tartózkodik, ír érdekes újságokat, р. o., hogy Garibaldi visszavonta lemondását, és hogy ennek folytán Delucát nem nevezte ki a király az ő helyére stb. A genfi látogatás Klapkának szólt, a kivel az actualis körülményeket beszélte meg. Okt. 28-án Párisban van, a hol azon fáradozott, hogy az anyagiakat előteremtse, a melyekkel fel lehessen állítani a győzelmes új ütegeket. A jó, öreg herczeg remélte, hogy egy hónap múlva visszatérhet, s hogy addig rendezheti az új attaquehoz szükséges pénzügyeket. Mennyi naiv hit ! Mennyi bizalom ! Csak azon panaszkodik, hogy semmi hírt sem hall a védőkről és az ügy állásáról, a miből azt a gyanút meríti, hogy az ő működésük nem is egészen komoly talán. De nyomban felcsillanó reményeire tér át aztán. Ekkortól kezdve elveszítjük a nyomokat, a melyek további életét jelzik. Még egy levele maradt fenn Castiglioleból 1866 jun. 29-ről keltezve. Ebben panaszkodik, hogy fájdalmai még mindig nem szűntek meg, de azért reményli, hogy 3—4 nap alatt Turinban lehet, jul. 5. vagy 6-án pedig Florenczben. Nyáry már ebben az időben nem lakott Olaszországban. Visszatért hazájába, nem lévén már semmi, a mi őt az idegen országhoz kösse. Az Árpádok új uralmának szép szappanbuboréka szertefoszlott már, s a herczeg is visszatért Párisba, a csendes elfeledettségben ragyogó emlékeinek élve. Hogy pöre ítélet alá került-e másodszor is, azt nem tudjuk, csak ebből az olaszországi utazásból lehet sejteni, hogy igen. Fontosabb ok nélkül sem ő nem hagyta volna el Párist, sem Nyáry a magyar fővárost, hogy Turinban adjanak egymásnak találkozót. Oda várták gróf Csáky Tivadart is, s a herczeg arra kérte a grófot, hogy ha előbb érkeznék, várja be őt, de okvetlen látogassa meg a villában. A másodfokú ítélet csak az elsőnek megerősítése lehetett. Az ő ügye már az első ítélet előtt elveszett. Élete végső éveiről nincs megbízható forrásunk. Az bizonyos, hogy Párisban élte le azokat, miután Napoleon ide rendelte vissza. A herczeg tudta, hogy a mint elhagyja Olaszországot, egyszerre nem számító, halott ember lesz belőle, nem is szívesen tett eleget a parancsnak, s makacsúl halogatta is az utazást. De 8*