Századok – 1911
Kisebb közlemények - György Zsigmond: Neuser Ádám 781
783 KISEBB KÖZLEMÉNYEK. vagyis Palatínusod megírta volna királyunknak, hogy fogasson el téged és megkötözve Heidelbergbe küldjön, úgy vélem e hírt Tretius és az igazság emez ellenségei fútták fel és ezenkívül sok mást is ; kérlek, óvakodjál és nevedet ne nyilvánítsd oly nagyon ki.« Ilyen és efféle dolgok félelemmel töltöttek el, annyira, hogy egy ideig betegen feküdtem és nem tudtam aludni ; már azt kelle hinnem, hogy megint fogva volnék és az volt a legnagyobb bajom, hogy általánosan elterjedt a hír, hogy a fejedelem Erdélyben a török császártól elpártolt volna, és a római császárhoz pártolt volna át, hogy magát és egész országát a császárnak adta át és az ilyen nemcsak a rosszaktól, hanem még a legelőkelőbbektől is bizonyosnak tartatott és hogy az országban levő arianusokat megégetnék : ez, mondom, a legnagyobb csapás volna számomra. Mert én észbe véstem azokat a szavakat, a melyeket nekem egy Stephan M. nevű író a heidelbergi tömlöczben mondott. Ha az első alkalomkor, a mikor Magyarországig értem, nem fordultam volna vissza, hanem Erdélybe mentem volna, most fogva lennék és a császár kezébe Bécsbe adtak volna át, azért tehát így gondolkoztam magamban : Lásd, a heidelbergi tömlöczben minduntalan szemedre lobbantották, hogy a mit veled cselekednének és tennének, azt a császár kedvéért kellene cselekedni ; már most, ha Erdélyben, a császár saját országában vagy, hogyan fog majd ott a császár veled bánni ? Ezeket és még más efféléket közöltem Kolozsváron Dauits Ferencz szuperintendenssel, ez meggondolta vájjon hova vonulhatnék másokkal két hónapra, a hol biztosan és gond nélkül élhetnék addig, a míg tulajdonképpeni megtudják, vájjon Erdélyben veszély fenyeget-e, vagy sem ; azért jónak találták, hogye rágalmakat nyilvános nyomtatásban, úgy ahogy azt a heidelbergiek terjesztették, megczáfolnák, hogy azután ártatlanságomat napvilágra hozzák. Mert Erdélyben szintén azt is tudták, hogy engem egyesek egy talált irat miatt, a melyet állítólag én írtam volna, a haza ellenségének tartottak. Mivel azonban az erdélyi fejedelem nekünk megtiltotta, hogy valamit nyomassunk, nehogy az ariánus tanítás (a hogy akkor bennünket neveztek), elhatalmasodjék és hogy ő a keresztény fejedelmeknél elveszítse kegyét ily nyomtatás miatt, azért a superintendens elhatározta, hogy én Magyarországba, az erdélyi terület fejedelmének hatalmán kívül eső, kis (a timitschwari basának alávetett) Schiman nevű városkába menjek. És hogy ott nyilvános nyomtatásban ellenségeimnek becsmérlő szavait megcáfoljam, azonkívül egyéb nálam lévő hasznos könyveket kinyomassak, elmentem Dávid Ferencz superintendens nyilvános ajánlásával a schimani nyomtatóhoz, a ki egyszersmind a superintendens megyéjéhez tartozó Schimannak prédikátora vala, a neve Paulus. Az ajánló írás egyszersmind minden magyarországi prédikátorának szólt, a kik a superintendencia alá tartoztak. Külö-