Századok – 1911

Értekezések - ZÁKONYI MIHÁLY: A Buda melletti Szent-Lőrincz pálos kolostor története. - IV. és befejező közlemény 764

A BUDA MELLETTI SZEHT-LŐRINCZ PÁLOS KOLOSTOR TÖRTÉNETE 779 okleveleit tartalmazza teljes szövegükben. A Magyar Könyvszemle idézett helyén e codex ismertetője szerint a codexben magában nincs nyoma annak, hogy ki másolta. Ez igaz, én azonban azt hiszem, hogy e codexnek, vagy legalább is második részének íróját megtaláltam, még pedig Gyöngyösi Gergely személyében. Ugyanis Gyöngyösi krónikájának 1603-i bővített másolatában ezt találtam Gyöngyösiről : »Idem collegit Inventarium Priuilegiorum omnium et singulorum domorum ordinis Ileremitarum et in scriptis redegit.« A codex czíme pedig ez : »Inuentarium priuilegiorum omnium et singulorum domorum Ordinis Heremitarum Sancti Pauli primiheremite (et primo de Nozthre« és itt következnek a Nostre-re vonatkozó oklevélkivonatok). A két czímnek ily nagy megegyezése nem lehet véletlen műve. Ez magyarázza meg, honnan tartja Gyöngyösi oly pontosan számon, hogy melyik generális micsoda pápai privilégiumot szerzett és hogy mikor és kik íratták azokat át. Külön tanulmányt folytatott ebben az irányban, összegyűjtötte az okleveleket és innen tudja olyan jól. Ez a chartularium nagy fontosságú a pálosok történetére, mert az eredeti bullák elvesztek. Az egyházi ruhákkal együtt a Homonnai Drugethek kezére kerültek megőrzés végett s ezekkel együtt elkallódtak, azért a pálosok levéltárában a középkorból nincs egy eredeti kegyosztó pápai bulla sem. Ez a chartularium azonban megmentette őket. Ez a két műve Gyöngyösinek kéziratban maradt meg. Maradtak fenn azonban olyan művei is, melyek nyomtatásban is napvilágot láttak. Ilyen az 1520 körűi megjelent : >>Directorium singulorum iratrum officialium ordinis Sancti Pauli primi heremite sub regula beati Augustini episcopi militancium<< czímű munkája. Ebben összeírta az egyes rendi és házi tisztviselők s az összes szerzetesek teendőit. Irt »Declaraciones constitutionum ordinis Fratrum Heremitarum Sancti Pauli primi heremite stb.« czímen a pálos-rend constitutióihoz magyarázatokat, melyekben széleskörű jártasságot árul el a kánonjogban és a szentatyák irataiban. Erről tudjuk azt is, hol nyomatták ; a végén olvasható : »Impressum Rome per Antonium de Bladis de Asula Brixiensi.<< Mindkét művet áttanulmányoztam s jórészt le is másoltam ; jelen dolgozatom keretében azonban nem terjeszkedhettem ki ezekre bővebben, hanem majd későbbi munkásságomban, melylyel a pálosoknak, mint rendnek történetét akarom kutatni, szándékozom felhasználni. Mint hitszónok adta ki a Bevilogia-t ; teljes czíme : >>Epitoma seu breuilogia in quo omnium religiosorum profectus et profectuum adminicula Itemque defeclus et defectuum adminicula describwntur.<< Ezt István generálisnak ajánlja »Gyöngyösi testvér, 50*