Századok – 1911
Értekezések - ZÁKONYI MIHÁLY: A Buda melletti Szent-Lőrincz pálos kolostor története. - IV. és befejező közlemény 764
A BUDA MELLETTI SZENT-LŐRINCZ PÁLOS KOLOSTOR TÖRTÉNETE. 777 Születésének idejét maga mondja meg, mikor az 1474-ik évnél megjegyzi : »Abban az időben én, Gyöngyösi (fr. Gengyesinus) testvér, két éves fiú voltamл 1 E szerint tehát 1472-ben született. Saját művéből tudjuk azt is, hogy Szombathelyi Tamás (1476— 1480-ig generális) volt a mestere,2 továbbá, hogy Szent-Lőrinczen hitszónok volt.3 Eletének egyéb adatait folytatója írta meg. Igen buzgó, tanult szerzetes volt, a szabad mesterségek mestere. Mint hitszónok több kolostorban sikerrel prédikált. Ezután a generális sociusa, titkára lett, később pedig Rómában két éven át prior. Mint ilyen eszközölte ki 1521-ben X. Leótól 100 esztendőre azt a jogot, hogy a pálos-rend generálisa és még 10, általa választandó rendtag a többi pálosnak felmentéseket adhasson. Rómából való visszatérése után 1528-ban generálissá választották ; ezt a hivatalát azonban csak két évig viselhette. 1530-ban már lemondott, mei;t köszvénye miatt nem bírta a generális hivatalával járó sok utazást, különösen ebben a zavaros időben. Mikor halt meg, arra nem találtam adatot sehol. Gyöngyösi irodalmi munkássága a pálos-rend történetének és belső életének ismeretére a legfontosabb, mondhatni egyedüli kütforrás. A pálos-rend gazdag könyvtárai és levéltárai elpusztultak, csak töredékek maradtak meg belőlük, azért olyan értékesek Gyöngyösinek, az egyetlen középkori pálos krónikásnak művei, melyek szerencsére fenmaradtak. Megírta rendjének történetét egészen a saját koráig. Krónikájának (mely újabb elnevezés szerint ezt a czímet viseli : »Vitae fratrum heremilarum ordinis Sancti Pauli primi eremitae«) keletkezéséről maga mondja, hogy Balmát Márk4 kezdte hozzá az anyagot gyűjteni Szalánkeméni János generális segítségével ; átvizsgálta az összes kolostorok levelesládáit, de művének befejezésében megakadályozta halála. Megírja tehát a rend történetét ő, miként maga mondja, nevének szerencsés előjelével. Megírja a rend történetét a magyarországi remeteélet kezdetétől, Zoërardtôl a maga koráig.6 Művének beosztása annalistikus, generálisok szerint veszi sorba a rendi eseményeket ; mindegyiknél külön elmondja, micsoda 1 Gyöngyösi LX. 2 Gyöngyösi LXII. 3 Gyöngyösi LXVIII. 4 Xeve tulajdonképen Dombroi (de Dombro) Márk ; Dalmatának valószínűleg azért nevezi Gyöngyösi, mert a dalmát részeken volt visitator. Dombrói Márkot azért azonosíthatjuk a krónika előszavában említett »Marcus Dalmata«-val, mert róla írja Gyöngyösi, hogy ő kezdte írni a krónikát, elolvasván a rend összes okleveleit és kiváltságleveleit. 5 Három példányban maradt meg. Az egyik még a XVI. század első felében készülhetett (legalább is írása arra mutat), a másikat 1624-ben SZÁZADOK. 1911. X. FÜZET. 50
