Századok – 1911
Történeti irodalom - Kempelen Béla: Magyar nemes családok. Ism. Horváth Sándor 719
720 I TÖRTÉNETI IRODALOM. 720 társ hajmeresztő tiszteletdíj-igénye mellett, de más okoknál fogva is, dugába kellett dőlnie. A vármegyei levéltárnokok, két vagy három csoportba oszolva ma is törekesznek ezen terv megvalósítására. Csakhogy ez a megvalósítás is csak úgy képzelhető el, és csak úgy lehetne eredményteljes, megbízható, ha egy felsőbb, központi, szakszerű vezetés alatt, — a hasznavehetetlen erők kirekesztése után — indulna meg. Ezeknek általánosságban való előrebocsátása után, áttérek immár magára az ismertetendő munkára. Magának a könyvkiadó vállalatnak mindenképen elismerést szavazok jóra törekvő vállalkozásáért. A szerzővel szemben azonban egészen más az álláspontom. Az idevágó szakirodalomban eddig neve, valamire való működése nincsen ; képességei irányában pedig aggodalmaim vannak. A legnagyobb hibába azonban akkor esett, a mikor ezen nagy és nem is megvetendő munkára egyedül vállalkozott ; vagy, ha nem egyedül, akkor olyan titkos munkatársakkal, a kiknek tudása az övét is talán csak nagyon kevéssel múlja fölül. Mert ezt a nagy munkát ma, egyedül, tisztességesen nem lehet elkészíteni. Ehhez szakavatott, czéltudatos, ügyes munkafelosztás mellett több szakerőre van szükség. Rövidke, semmitmondó előszava után Rövidítések czím alatt adja gyér és amúgy is jól ismert forrásait, értsd a már nyomtatásban úgyis meglevő forrásmunkákat. E rovatot az Egyéb forrásmunkák czímű követi, négy forrás elősorolásával. De megjegyzem, hogy a Budapesti Közlönyt nem is szabad és lehet forrásmunkának nevezni. Átvizsgálva a Rövidítések czím alá temetett forrásait, mindenki azonnal megállapíthatja, hogy 1. a m. kir. Orsz. Levéltár, 2. a M. Nemzeti Múzeum, 3. a vármegyei levéltárak, 4. a hiteles helyi levéltárak, 5. a főúri és nemesi családi magánlevéltárak kincsesbányáit nem ismeri, azokat nem kutatta át, és nem dolgozta föl. Azaz, az Orsz. Levéltár helytartótanácsi levéltárából kapott ugyan valamelyik levéltári tisztviselőtől adatokat, de ezek inkább csak armális kivonatok ; az ezen czímeres nemeslevelek mellett, vagy ezekkel kapcsolatosan elfekvő nemesi iratokban az illető családok leszármazására stb. nézve található gazdag anyag földolgozást nem nyert. De tovább menve, hogy a szerző nincsen tisztában a feldolgozandó anyaggal sem, mutatja az, hogy középkori adata