Századok – 1911

Kisebb közlemények - Kerekes György: A hitel állapota Kassán a XVII. században 712

KISEBB KÖZLEMÉNYEK. 715 Pozsonyban, mint az országgyűlés és a hatóságok székhelyén, gyakran megfordultak kassai kiküldöttek. Ezek ott gyakran vettek fel kölcsönöket költségeikre a város számlájára. 1661. május 23-ikán Feja András uram publicálta Pozsonyban lakozó egy emberséges »Gerbely« (timár) ember levelét, melyben kivánja, hogy az minemű pénzt adott volna kölcsön, azt küldené meg a n. város. — Meg kell valahonnan szerezni. Egry János Ványai Mihálynénak 4 frtot adott kölcsön. Soprony uram Ványainénak adósa lévén, magára vallotta, de most nem akarja megadni. A város előbb Ványainét aztán Soprony uramat fogja felszólítani. (Városi jkönyv 1653. márcz. 13-ikáról.) E korban külföldön is csak egy-két bank volt még. Magánosok, kereskedők, aranyművesek, olaszok, zsidók foglalkoztak kölcsönzéssel. A kassai jegyzőkönyv 1688. febr. 29-iki följegyzéssel egy ily németről emlékezik meg : Nigrellihez üzen a tanács, hogy Majer Pál házában lakó, pénzzel kereskedő német a rávetett portiót megadhatja, mivel itten kereskedik. — Őnagysága üzente, hogy csak vegyék meg executióval exactor uraimék a portiót. De akadtak többen is ily kölcsönzők, kik gyakran nagy kamatokat szedtek. Ezeket a városi tanács üldözőbe vette : 1660. január 29-ikén a senatus arról tanácskozott, hogy némely usurások istentelenséget követnek, kevés pénzeket kiadván, felette nagy usurát к vesznek és a zálogokat is oda vesztik. Azért a kiken ezután elérik az olyan dolgot, hogy többet vesznek usurát, mint az ország törvénye engedi, irremissabiliter (visszavonhatatlan) büntetessenek via juris meg (törvény útján), ha ugyan nem akarnának megszűnni, serio animadversiót (gondos vigyázást) kell viselni azokra. 1660. decz. 16-ikán is előfordult egy ily uzsorás eset : Dobóczi István mondja, hogy Sebetko Menyhért adott neki 60 frtot és 2 hordó bort in fl 40, tett összesen 100 frtot. Abból adott neki vissza 1 hordó bort és fl 20-at. Maradt tehát 60 frt. Holott most 40 frt usurát kíván, a mi lelkiismereti ellen volna. Sebetkó Menyhért azt állítja, hogy az egy hordó kassai bort usurának igérte s adta és holmi portékát, szablyát és gyöngyöt adott. Minthogy az ország törvénye efféle módnélkül való usurát felette ellenzi, a nemes tanács pedig nyilván látja, hogy felettébb való interessel élt a dologban. Minthogy a capitalis summája 100 frt. De felvévén már készpénzül 20 fl. azonkívül interest is vett föl, marad 80 fl., mely 80 irtokat megítéli a nemes tanács. De semmi interest nem itél többé. Admoneáltatván Sebetkó, hogy ezután olyan istentelen interessel ne éljen, mert egyáltalán törvény szerint procedál ellene az nemes fiscus. Nagyon szigorúan lépett föl a város ily uzsorásokkal szemben 1636. nov. 20-ikán, midőn a fiscus prókátora panaszt tett Szakmári 46*