Századok – 1911

Tárcza - Történetíróink munkássága - Csánki Dezső 660

660 TÁRCZA. Mintha az átok ülne ennek a szentéletű, kiválóképpen magyar nagy embernek az emlékezetén. Nemcsak hogy a maga korában nem értették meg, nem méltányolták az ő fenkölt lelkű, a századok mélyébe belátó, okos útmutatását : hogy Magyarországon a magyar népnek, magyarúl kell írni, a mit ő azzal nyitott meg, hogy az egész bibliát magyarra fordította és a szentek életét magyar nyelven írta meg, tehát a magyar irodalmat két könyvével megteremtette, s ennek a nagy művének, a barlangban töltött 20 év alatt saját egészségét, egész életét feláldozta ; hanem utóbb is 500 esztendeig sem a történetírók egész Rupp Jakabig, sem az irodalomtörténetek mai napig vagy egyáltalában nem, vagy csak alig említik meg a nevét, holott pedig ott van a Gyöngyesi Gergely krónikája, hiteles forrásmunka ; abban mindez meg van örökítve, csak el kellett volna olvasni s ennek a nagy hazafinak a szellemét megérteni. Boldog Isten, hol volna Magyarország ma, ha akkor és azóta Báthory példáját követve, a magyar nyelvnek az őt megillető jogát érvényesítették volna ! Nem nyavalyognánk most a nemzetiségekkel, hanem egységes nemzet volnánk, mint az angol, franczia, olasz stb. nagy nemzetek, a melyek szintén azokban az időkben alakúltak egységessé. Végre aztán a Zugligeti Egyesület vállalkozott arra, hogy ennek az igazi nagy embernek : boldog Báthory Lászlónak az emlékezetét halottaiból feltámaszsza s e végből 1911 augusztus 6-án ünnepélyt rendezett, a melyre a herczegprímást, a budapesti összes papságot valláskülönbség nélkül, a kiket a bibliának akár az líj, akár az ó testamentoma érdekel, a szerzetesrendeket, a Tud. Akadémiát, a Történelmi Társulatot, a főváros hatóságát és az összes művelt közönséget meghíttuk, s ilyen nagy nyilvánosság mellett köztudomásra hoztuk Báthory László halhatatlan érdemeit azon biztos hitben, hogy ezek nem fognak többé a feledés homályába merülni. Reméljük, hogy ez nem kerülte el a czikláró úr becses figyelmét sem és a Buda melletti Szent-Lőrincz pálos-kolostorról írandó második közleményében Báthory Lászlóról is meg fog emlékezni. Budapest, 1911 október 9. BÁTORI 'SIGRAY PÁL. TÖRTÉNETÍRÓINK MUNKÁSSÁGA. DR. CSÁXKI DEZSŐ, Társulatunk ügyvivő alelnöke A nvár folyamán a Hunyadiak Kora czímű nagy munkájához az erdélyi levéltárakban gyűjtött adatokat. E végből átbúvárolta a gr. Toroczkay, b. Jósika, b. Kemény, gr. Mikó és Zsuky családok gazdag levéltárait s ezenkívül dolgozott az Erdélyi Múzeum és a kolozsmonostori apátság levéltáraiban.