Századok – 1911

Történeti irodalom - Szekfű Gyula: Szabó Dezső válaszára 654

655 történeti irodalom. legalább is visszautasítja az én ellenkező állításomat. Igen kérem, nézze meg, mit mond Huber az 1518. szentgyörgyi diétáról. Szerinte ezen a diétán a Szapolyay-párt gubernátort akart választatni, a pápai követ pedig azt kívánta, hogy a török hadjáratra a vezért a pápa nevezze ki, — mindkét tervet meghiúsította a császári és lengyel követ közbenjárása. Huber ez előadást Herbersteintól veszi, s az egész megtalálható Herbersteinnak azon kiadásában is, melyet állítólag Sz. használt, s a melynek hibáiról tanulságos dolgokat olvashatott volna a bécsi akadémiai kiadás bevezetésében. Az egész diétái dologról Sz. egy szót sem tud, s Huber megállapításai helyében pár összefüggéstelen megjegyzést mond a diétáról, s egy saját felfedezésű oklevélből bizonyítja, hogy a diéta Rákoson volt, a mit már Herbersteinból is megtanulhatott volna, — ha azt csakugyan használta volna. így megállapítható, hogy Sz. téved akkor, mikor azt hiszi, hogy Herbersteint és Hubert felhasználta munkájában : ellenkezőleg, sem nevük, sem a náluk lévő adatok nem találhatók meg az ő könyvében. Engedje meg továbbá, hogy az ő munkája helyett ezután is Huberhoz és Fraknóihoz folyamodjunk, ha az országgyűlések története iránt érdeklődünk. Sz. munkája nem történet, hanem levéltári kalászat, s mint bírálatomban említettem : az okleveles függelékben néhány értékes adattal gyarapította ismereteinket. A miket ő munkájában értékesnek tart, azok csak ily adatok, melyeket azonban a feldolgozásba nem tudott értelmes módon beilleszteni. Ha ő ily adatok napfényre hozását olyan érdemnek tartja, mely Huber és Eraknói történetírói érdemeit felülmúlja, és ha ő Huber érdemét lapszámokkal méri és a sajátjához képest könnyűnek találja : ilyen történetirodalmi iskolázottsággal szemben nincs mit szólnunk és a vitát a magunk részéről befejezzük.1 SZEKFÜ GYULA. 1 Ezzel a vitát mi is lezárjuk. /1 szeri:.