Századok – 1911

Történeti irodalom - Gerő János: A cseh husziták Magyarországon. Ism. Keller Imre 631

TÖRTÉNETI IRODALOM. Л cseh husziták Magyarországon. Irta dr. Gerő János. Beszterczebánva, 1910. Machold Fülöp könyvnyomdái müintézetének kiadása. 8° 204. 1. Ara 5 korona. А XV. század első felében politikai, társadalmi, vallási, erkölcsi és nemzetiségi szempontból igen jelentős szerepet játszottak hazánk történelmében a husziták, a kiknek hatása évtizedekre, évszázadokra kihatott, sőt igen sok dolgát a pánszláv mozgalmaknak ma is csak úgy tudjuk megérteni, ha visszamegyünk a múltba, egészen a huszitákig. S bár ilyen elsőrendű, kihatásában ilyen fontos szerepet töltöttek be a husziták, történetüknek magyar megíró ja mindez ideig mégis késik. Oka ennek nagyobbrészt abban keresendő, hogy történettudósaink legtöbbje nem bír akkora jártassággal a cseh nyelvben, a mennyi a cseh okleveleknek lelkiismeretes áttanulmányozásához és tökéletes megértéséhez okvetlenül szükséges. Mindazok tehát, a kik eddig a huszita mozgalommal foglalkoztak, részben magyarországi, részben németül vagy latinúl írt külföldi forrásmunkákra szorultak, míg a cseheket kénytelenek voltak mellőzni, vagy másodkézből venni. Éppen ezért fogadtuk nagy örömmel és érdeklődéssel Gerő Jánosnak a huszitákkal foglalkozó most megjelent művét, mert bizton hittük, hogy az ő kitűnő nyelvtudása mindezen akadályokat legyőzi és műve a cseh-magyar huszita mozgalmaknak teljes, tökéletes képét fogja nyújtani. Csalódásunk azonban igen nagy volt. Gerő János könyvében nem történelmi művet kaptunk a szó igaz értelmében, hanem jóakaratú dilettáns munkát, a melyben vannak ugyan helyenként jól megírt részek is, néha úgy látszik, mintha saját lábán járna, de az egész hézagos, hiányos, nyomról-nyomra követi a kezében levő könyveket, a mi által önállósága teljesen elvész. A huszita mozgalmat nem öleli fel egészen, tárgyát a világtörténelem keretébe nem illeszti be, a külföldi eseményeket nem rajzolja meg, sőt még a huszitismus lényegével, fejlődésével, keletkezésével