Századok – 1911
Kisebb közlemények - Fabó Bertalan: Egy ismeretlen erdélyi magyar zenész 627
628 kisebb közlemények. bémutatni ; lész ez vélekedésem szerént leg alább maga Nemében első, noha kis Áriákat ugyan tsak magam még ennek előtte hat Esztendővel tsináltam légyen is, mindazonáltal egyre sem emlékezem, mely ez üdőnkig Magyar Nyelvben több Musika szereknek egybe segitésekre kidolgozott, meg jelent volna, bár ezen a' legnemesebb Nyelveknek méltán egyike, más legmiveltebb Európai-Nyelvek Társai közül a' Musikabéli hajolhatóságára nézve sokakat meg előzzen is. Hogy pedig ezen szives igyekezetből eredett gyenge zsengéjét Musikai Tudományomnak Kegyelmességednek bémutatni bátorkodom, ösztönöznek arra számtalan Kegyelmességednek hozzám viseltetett, 's bőven reám ruházott Jó-téteményei eránt buzgó örökös haladatosságomnak leg belsőbb érzései. Mely jótétemények közül mostanság tsak azt az egyet, mint ezen tárgyhoz leg alkalmazhatóbbat említem, hogy ennek előtte 13 Esztendővel, midőn Kegyelmességed legszebb darabokat játszódván, méltóztatott engemet musikáló segítésre engedni, a' musikának jobb ízlését magamévá tettem. De valyon kinek is másnak mutathatnám bé inkább Musikámnak zsengéjét, mint Kegyelmességednek ? Ki is arról a Musikának legértöbbje szénte tökéletességig lévén, legegyenesebb s ezzel legigazabb Ítéletet hozhat. A verseket amaz a két Magyar Haza előtt, híres Magyar Verselő Rajnis Űrnak munkáiból vettem. Választottam pedig mind azért, hogy nálánál más magát kellemetésebben nem tetzetteti, mind pedig mivel abban a' nyájas Gyengédedést Theatromi érzékenyítéssel együtt feltalálni gondoltam. Melly mellett mély Tisztelettel magamat ajánlván vagyok Kegyelmességednek alázatos Szolgája Schreier. Kolosvárt, Böjtmás havának 19-én 1791-ikben.« Ez az unicum egy igen nevezetes adata a magyar kultur- és zenetörténelemnek ; tudtuk eddig is, hogy József császár halálával (1790-ben) nemcsak Magyarországon, hanem Erdélyben is feltámadt az úgynevezett »magyar világ« és tudjuk, hogy az akkori hazafias ünnepségeken és vigalmakon még a kuruezvilág népies zenéje is feltámadt és divatba jött.1 Heidendorf feljegyzéseiben és levelezéseiben ugyanis a kolozsvári vigalmakban Csúcsinak czigánybandája és mint képzett zenész a Bécsből lehozott Molitor van megemlítve. Most látjuk, a mit eddig éppenséggel nem tudtunk, hogy a műzenének egy képzett művelője is akadt. Átkomponált melódiát2 1 Irtunk róla Budapesti Hírlap-ban 1906 nyaián »Magyar világ Erdélyben«. 2 Magyar szövegre, de még nem magyar stylűt.
