Századok – 1911
Értekezések - PETROVAY GYÖRGY: A máramarosi oláhok 607
616 PETROVAY GYÖRGY. nyájaikkal 1335-ben 1 áttelepítette Magyarországba, Máramarosnak és a munkácsi uradalomnak keleti részét adván nekik szállásul. Az átköltözés — mint gondolható is — jó sok időt vett igénybe, László kalocsai érsek majd egy egész esztendeig tárgyalt benne, egyszer Mindszentektől Vízkeresztig, aztán ettől kezdve Pünkösdig, innentől pedig Mária mennybemeneteléig, s az átvonulás az útba eső községeknek bizony nem csekély kárával és megterheltetésével járt. Dr. Mihályi János kétségbevonja »Máramarosi diplomák a XIV. és XV. századból« czímú, a máramarosi régi állapotok és viszonyok megismeréséhez nélkülözhetetlen nagybecsű művében,2 liogy a jól ismert máramarosi Bogdán vajda, Moldvaország újraalapítója egy személy lett volna az I. Károly király által Magyarországba áttelepített, (dr. Mihályi szerint csak áttelepíteni megkísértett.) Mikula fia Bogdán vajdával. Igaz ugyan, hogy az az 1335-dik évi oklevél3 nem mondja meg, hová települt le Bogdán vajda, de az oklevél nem is e czélból lett kiállítva, azonban más, még pedig olyan előkelő Bogdán vajdát, a kinek átvonulását a király megbízásából maga a kalocsai érsek rendezte, sehol sem találunk. Hogy pedig az áttelepítés nemcsak kísérlet maradt, hanem tényleg végre is hajtatott, az egészen világos az oklevél ezen szavaiból : »cujus translatio . . . per plura tempóra dura vit«, vagyis magyarúl : »a kinek áthelyezése . . . sok ideig tartott«, A mit pedig a Duna és Olt folyók közötti mezőség termékenységéről és a máramarosi havasi vidékek terméketlenségéről említ dr. Mihályi, az nem állhat meg, mert a máramarosi havasok nem terméketlenek, sőt inkább igen gazdagok dús legelőkben, hizlaló szénában, sóban és üde forrásvizekben, tehát éppen abban, a mikre egy pásztorkodó népnek legnagyobb szüksége van. Az áttelepítés miként való keresztülvitele iránti tárgyalás pedig azért folytattatott Jám és Borza-Szent-György vidékén, mert azt csak ott a magyar határhoz közel lehetett megállapítani, nem pedig azért, mintha a kezeseket oda Krassó vármegyébe akarták volna letelepíteni, a honnan bármikor nagykönnyen visszamehettek volna a havaseli földre ; majd meg fogjuk látni, hogy nagv részök még Máramarosból is el tudott távozni. Igaz ugyan, hogy irott emlékeinkben nem találjuk feljegyezve azt- a körülményt, miszerint Bogdán vajda mint kezes telepíttetett át a Havaselőről Máramarosba, de azt tudjuk s 1 Anjoukori okmánytár III. kötet. 201. lap. 2 13. lap. 3 Anjoukori okmánytár III. kötet 201. lap.
