Századok – 1911
Értekezések - ZÁKONYI MIHÁLY: A Buda melletti Szent-Lőrincz pálos kolostor története. - II. közl. 586
600 ZÁKONYI JllHÁLY. martaléka lett, a szentély boltozata pedig a tűz következtében bedőlt. Az oltárokat szétrombolták, a képeket és szobrokat darabokra törték, a sírokat feldúlták, Szent Pál remekül vésett márványkoporsójának fedelét három darabba törték. A kolostor épületét, miután már minden zugot felkutattak, a műhelyekkel együtt felgyújtották és csak tíz napi dúlás és rombolás után hagyták oda Szent-Lőrinczet. Az egyházi szereket nem találták meg, azok sértetlenül maradtak meg azon a helyen, hova a szerzetesek rejtették. Szent Pál ereklyéi is elkerülték a pusztulást, mert a pálosok még idejekorán Trencsénbe, Szapolyai János vajda várába vitték.1 Rupp szerint ekkor még nem pusztult el a kolostor teljesen. Hivatkozik egy 1541-i oklevélre, melyben Imre generális Szent-Lőrinczről tiltakozik az elefánti perjelnek egy birtokcseréje ellen. Miként lehet ez, nem tudom. Gyöngyösi szerint az egész kolostorból Szent Pál kápolnája maradt épen, annak csak ajtófélfáját emésztette meg a tűz. Itt, vagy a romok egyéb részében esetleg meghúzódhatott pár napra a generális, ki amúgy is folyton utazott, de maga a kolostor bizony bajosan állt. Ezzel a kolostor történetének vége, ezentúl már csak területének és romjainak történetéről lehet legfeljebb szó. Mindjárt a törökök kiűzetésekor tettek a pálosok lépéseket a szent-lőrinczi kolostor visszaszerzésének érdekében ; ez azonban nem sikerült, azt a területet Buda városa foglalta el. 1746-ban beperelték érte a királyi táblánál a várost, de perüket az 1756-i ítéletlevél szerint elvesztették, leginkább azért, mert nem tudták előmutatni az alapítólevelet.2 Minket az egész perben inkább annak egyik melléklete, egy helyszíni szemle érdekel, melyet 1756 ápr. 13-án Csáky Miklós esztergomi érsek megbízásából Batthyány József gróf végzett. A Bécsi kaputól kocsin 3 /4 órányira találtak két hegy között szent helynek látszó romokat, melyeknek egy része földdel volt egyenlő, más része azonban még elég magasan állt ki a földből. Találtak két, téglából és kőből rakott falat, melyek egyéb fal maradványokkal együtt egyenes vonalban haladtak kelet felé, szegleteikben veres márványkövek voltak és az egész egy templom hajójának jellegét mutatta. E felett más 1 Gyöngyösi III. példány 239. 1. Eggerer 294. A szent ereklyéi azonban csak egyelőre kerülték el a pusztulást. Trencsén vára 1527-ben leégett (Istvánfi Lib. IX. anno 1527) s ekkor odaégett az ereklye is. Egyes részecskék maradtak belőle, melyeket még annak idején elküldtek a pálosok egyes nagyobb kolostorokba (Fuhrmann i. m. 185—192. Ipolyi: Magyar ereklyék, az »Archaeologiai közlemény«-ekben 109—110. Pámer László : Remete Szent Pál és a Pálosok. Kath. Szemle 1907. évf. 933. 1.) 2 Ez talán nem is volt soha, mert rendi alapítás.
