Századok – 1911

Értekezések - ZÁKONYI MIHÁLY: A Buda melletti Szent-Lőrincz pálos kolostor története. - II. közl. 586

A BUDA MELLETTI SZENT-LŐRINCZ PÁLOS.KOLOSTOR TÖRTÉNETE. 595 Máskor megint a király, személyesen akarván meggyőződni a pálosok jámborságáról, titkon ment be a kolostorba. Azoknak, a kik felismerték, megtiltotta, hogy tudassák jelenlétét az elöljáróval és így sikerült neki észrevétlenül lepni meg őket az éjjeli choruson. Éppen az ostorozás (disciplina) ideje volt, a vicarius végig korbácsolta az egész conventet. A király nem találta igazságos dolognak, hogy ő elkerüli az ostorozást ; a körülötte lévők azonban megnyugtatták erről és tényleg, miután végzett a vicarius, átadta az egyiknek a korbácsot és türelemmel fogadta ő is a csapásokat. Megindult a király ily nagy önmegtagadáson és elhatározta, hogy Fejéregyházon kolostort alapít részükre. Szándékát keresztül is vitte, azonfelül eltöröltette a pápával a zsámboki és csúthi premontrei prépostságokat és a szent-jogi benczés apátságot és helyükbe pálosokat vitt. Csodás eseményt is jegyez fel a pálosok krónikája Szent-Lőrinczről Mátyás király idejében. 1475-ben, mikor Mátyás király a török ellen hadba indult, a szent-lőrinczi pálosok imáiba és Szent Pál pártfogásába ajánlotta vállalatát. S tényleg Szent Pál napján verte meg Moldvában Ali béget.1 1480-ban pedig Buda egész vidékén nagy szárazság volt, úgy hogy a nép már kétségbe esett. Kérte ekkor a király a pálosokat, hogy imádkozzanak esőért. Gergely generális engedett a felszóllításnak és a kolostor összes lakóival nagy néptömeg részvétele mellett körmenetet tartott Szent-Lőrinczről Budára, hol a királyi kápolnában miséztek. Utána a király vendégül látta őket a Zsigmond-palotában, a honnan megint körmenetben tértek vissza kolostorukba. Alig hogy hazaértek, elkezdett esni az eső. Ezóta a nép »az esők osztogatói«nak nevezte a szent-lőrinczi kolostor lakóit.2 Mátyás király kiváltságok alakjában is éreztette kegyét a szent-lőrinczi kolostorral. 1466 jun. 13-án pallosjogot ad neki. A közbiztonság védelmére megengedi a király a szent-lőrinczi pálosoknak, hogy birtokaik területén, bármely megyében legyenek is azok, kereket, karót s egyéb kínzó eszközöket állítsanak fel és a latrokat, éjjeli rablókat, gyujtogatókat, méregkeverőket, bűbájosokat és egyéb gonosztevőket ott helyben elfogván felakaszthassák, kerékbe törhessék, lefejezhessék, megégethessék vagy bármi módon kivégezhessék az ország szokásai szerint, bűnükhöz képest.3 Eggerer ennél a privilégiumnál megjegyzi, 1 Eggerer 240. 1. 2 Gyöngyösi LXIY. Eggerer 246—47. 3 DL : 16297.