Századok – 1911

Értekezések - ZÁKONYI MIHÁLY: A Buda melletti Szent-Lőrincz pálos kolostor története. - II. közl. 586

A BUDA MELLETTI SZENT-LŐRINCZ PÁLOS.KOLOSTOR TÖRTÉNETE. 591 Ettől kezdve jó ideig nem tudunk a szent-lőrinczi kolostorról semmi különöset. Éltek magányukban csendesen, »örökké szolgálván Istennek«. Legfeljebb pár nagykáptalan évszámát idézhetném, melyeket ismerek a hozzáfűződő határozatok folytán ; de mivel ezeknek a kolostor történetéhez semmi közük, elhagyom őket. Eggerernél találtam feljegyezve, hogy Károly Róbertnek kedvelt kolostora volt Szent Lőrincz. Gyakran meglátogatta az itt élő szerzeteseket, máskor meg saját asztaláról küldött nekik ételt. Lőrincz provinciálist különösen kedvelte. Mikor haldoklott, a nádorispánnal együtt megjelent ágyánál.1 Két és egy negyedszázados életének legnagyobb ünnepét 1381-ben ülte a szent-lőrinczi kolostor. Ekkor, november 14-én helyezték itt el nemcsak a kolostornak, hanem az egész rendnek is egyik legnagyobb kincsét, Remete Sz. Pál testét, kit a pálosok, mint atyjukat, rendjük alapítóját tiszteltek. Ezt az eseményt Gyöngyösi csak röviden említi, hozzátévén, hogy ez az ereklyeelhelyezés »szép stílussal« meg van írva a breviáriumban.2 Én itt ezt a breviáriumot használom, mint forrást.3

E szerint : Szent Pál testét Manuel császár vétette ki sírjából és Konstantináfolyba vitette 1169-ben,4 hol aztán sokáig őrizték.5

Később Lancio Jakab velenczei polgár a Szent iránt való kegyeletből elhatározta, hogy az ereklyéket Velencze számára megszerzi és oda viszi át. Elment tehát Konstantinápolyba és hosszas alkudozások után meg is kapta 1240-ben.6

Yelenczében aztán a tanács határozata folytán Szent Julián vértanú templomában helyezték el. Évek multával, mikor már az Istennek szentül szolgáló remeték száma Magyarországban nagyon megszaporodott, Nagy Lajos király háborúba keveredett a velenczeiekkel, azokat négy évi 1 Eggcrer 113. 2 Gyöngyösi XXXV. 3 Ez a breviárium megtalálható az Egyetemi könyvtárban Ae 4466. jelzet alatt; Liechtenstein Péternél adták ki 1541-ben. Nov. 14-érea431a. lapon olvasható: »In translacione Saneti Pauli primi eremite.« Az esemény a nocturnusok lectioiban van elbeszélve. Van még két forrás ezeken kivűl. Az egyik egy névtelennek feljegyzése, melyet Fuhrmann pálos adott ki, »Anonimi Hungarici história de tr nslatione S. Pauli Thebai cognomento primi Eremitae« czímű művében. A másik az Erdy-codex, mely szintén elmondja ezt az eseményt igen bőven. 4 Pámer : Remete Sz. Pál és a Pálosok. (Kath. Szemle 1907. évf. 914. és 917. L) 5 A »Triakontophylos« templomban, a mai »Gül Dsamissi« mecsetben. Ipolyi : Adalékúl a pálosok magyar történetíróihoz. (Magyar Sión 1863. évf. 104. 1.), továbbá Ipolyi: Magyar ereklyék (Arch, közlemények III. к. - 107. 1.) 6 Anonymus Hungarus mondja ezt az évszámot, a pálos breviárium évszámot nem említ.