Századok – 1911

Értekezések - ZÁKONYI MIHÁLY: A Buda melletti Szent-Lőrincz pálos kolostor története. - II. közl. 586

ZÁK0NYI M. A BUDA M. SZT.-LŐRINCZ PÁLOS KOLOSTOR TÖRTÉNEM. 587 tói.1

Mint Eggerer mondja, a várostól nyugatra feküdt, falai egész nap a város felett fénylettek, este pedig karcsú árnyéka egészen a városig nyúlt le.2 Mint említettem, Lőrincz kezdte építtetni »Isten tiszteletére és nevének dicsőségére«.3 A kolostor hamarosan felépült és megnagyobbodott Károly Róbert király, övári János pozsonyi gróf és Velenczei Pál budai polgár bőkezűsége folytán. Ez azonban inkább a kolostor birtokviszonyaira vonatkozik, azért majd ott tárgyalom bővebben, itt pedig mindjárt rátérek a kolostor élete folyásának előadására. 1304-ben ide helyezte Lőrincz a nagykáptalant. Ez nagyon fontos dátum a kolostor életében, mert ez által lett a rend főkolostorává. Nagykáptalant ugyan évenként tartottak,4

de különös említést csak azokról találunk a pálosok irataiban, melyeken valami nevezetesebb dolog történt. Ilyen volt az, melyet 1309-ben május 23-án tartottak. Ez év február 12-én engedte meg nekik Gentilis bíbornok, hogy nagykáptalanaikon egyéb szabályokat is rendelhessenek el Szent Ágoston reguláin kivűl, melyet még 1308 decz. 13-án megadott nekik. Ennek alapján ült össze 1309 május 23-án Lőrincz elnöklete alatt az a nagykáptalan (Eggerer szerint congregatio patrum universalis), mely aztán megalkotta a rend törvényeit, a constitutiókat. Ezek a constitutiók ma is megvannak. Tulajdonképen a nagyon is szűk szavú regulát kibővítik, megszabják az egyes tisztviselők és az összes rendtagok jogait és kötelességeit. Most ismert alakja vagy 70 szakaszt tartalmaz, ezek közt sok a későbbi betoldás is. Lényegében azonban az itt hozott határozatok alkották a constitutiót mindvégig.5 1 DL : 9927 . .. Item Sancti Laurency de monte Nándor . . . trium miliarium de subeastro noui montis Pesthiensis . . . 2 Eggerer 100. 3 Gyöngyösi XVIII. 4 Gyöngyösi : Declarationes constitutionem Rubrica II. 5 En eddig két példányban ismerem. Az egyik egy 1520 körüli nyomtatvány : Gyöngyösi : (Incipiunt) declarationes constitutionum stb. ; ebben sorban vannak az egyes szakaszok (rubrica) magyarázatokkal kisérve. A másik példány egy XV. századból való codex. Á Magyar Nemzeti Múzeum kiállításában van a 30. szám alatt ; a catalogue »Rituale Paulinorumn-n&k nevezi, mert az eleje az utolsó kenet és a temetés szertartásait írja le. A 8a. lapon kezdődik Szent Ágoston regulája Hugo a Sancto Victore magyarázataival, a mely egészen a 35a. lapig tart. Itt olvasható : »Incipiunt constitutions fratrum heremitarum Sancti Pauli primiheremite Regulám beati Augustini episcopi professorum.« és tart egész a codex végéig. A 62b. és és 63a. lapokon egyes 1408. évi határozatok vannak bevezetve. Ez mutatja a codex keletkezésének idejét is. 1408 után készült, de nem sokkal később, mert az 1408. statutumok már benne vannak, de későbbiek nincsenek. 38*