Századok – 1911

Történeti irodalom - Hafemann; Max: Das Stapelrecht. Ism. Flórián Károly 56

58 TÖRTÉNETI IRODALOM. 59 23. czikkelye így szól : »Nulli civium, de Swevia vei de Ratispona1 liceat intrare cura mercibus suis in Ungariam. Quicumque contrarium fecerit, solvat nobis duas marcas auri. Nemo etiam extraneorum mercatorum moretur in civitate cum mercibus suis ultra duos menses пес vendat merces quas adduxit, extraneo sed tantum civi . . .« Az új jognak még nincsen neve. A privilégium 1244., 1247., 1278. évi megerősítése sem használ még terminus technicust, mely »Niderlage« alakban csak 1281-ben lép fel Wienben, tehát oly időben, midőn az már Stettinben (»et servare ibidem depositionem, que in vulgari dicitur nederlage«, 1283.), Greifs waldban (»deposicionem que vocatur vulgariter nederlage« 1270.), Frankfurt a. O.-ban (»depositio mercium, que in vulgari Nederlage dicitur«, 1253.) régen használatos volt. Nyilvánvaló tehát, hogy 1221-ben az árúmegállító jog nem volt valami régi, ismert intézmény, mert különben az adományozásánál a terminus technicust használták volna. Wien 1221. évi Stadtrechtje Enns 1212. évi Stadtrechtjének utánképzése. De a 23. czikkelynek megfelelőt Enns város jogában nem találunk. Ez is igazolja, hogy itt uj jogról volt szó. Köln 1173. óta az átutazó kereskedőktől vámot szed. A vámot azonban elengedi, lia a kereskedő Kölnben vásárt tart. A fejlődés azután valószínűleg az volt, hogy a kedvezmény helyébe a kényszer lépett. Mert már 1259-ben látjuk : »Quod videlicet nullus mercatorum de Ungaria, Boemia, Polonia, Bawaria, Suevia, Saxonia, Thuringia, Hassia, et quibuscumque aliis orientalibus partibus cum mercibus quibuslibet ad Renum veniens extra atque ultra civitatem Coloniensem excepta sola causa peregrinationis procedet. Neque etiam ullus Flamingus vei Brabantinus aut alius quicumque de ultra Mosam vei aliaruni parcium inferiorum secundum consuetudinem antiquam et de jure servandam causa mercandi ulterius quam in Coloniam et non trans Renum neque versus partes superiores ultra villain nomine Rodinkirchen procedat. Et similiter nullus mercatorum de superioribus partibus extra dyocesim Coloniensem existens ultra inferiorem turrim civitatis Coloniensis vel saltern ultra villam nomine Ryle causa mercandi descendendo procedet etc.« Az árúmegállító jog meg van tehát kapcsolatban a továbbutazás tilalmával, de a terminus technicus még hiányzik. Stade, Dordrecht (itt fordul elő 1355-ben először a »stapel« kifejezés), Stettin, Magdeburg árúmegállító jogának keletkezésével foglalkozik ezután a szerző. Megállapítja, hogy az árúmegállító jog lényege az, hogy ciz idegen kereskedők köteleztetnek vásárt tartani. Mint Münden város privilégiuma 1 Regensburg.