Századok – 1911

Értekezések - GOMBOS F. ALBIN: Történetünk első századaiból. - II. és befejező közlemény 569

TÖRTÉNETÜNK ELSŐ SZÁZADAIBÓL. 573 Az 1030-ki háború után ugyanis ismét nagyra emelkedett Magyarország tekintélye a németek, főképpen pedig a határ­gróf ságbeliek szemében. A leginkább érdekelt Babenbergi Adalbert őrgróf tehát jónak látta, hogy közelebbi összeköttetésbe lépjen a magyar udvarral. Az ilyenféle legjobb összeköttetésnek min­den időben a családi kapcsot tartották s így ő is ehhez az esz­közhöz folyamodott, annak ellenére, hogy ekkoron már öreg embernek mondható. Határozottan nem tudjuk ugyan, hogy hány éves volt, de atyja, I. Liutpold, 994-ben halt meg 71 esz­tendős korában. S régebbi házasságából neki magának is nagy gyermekei voltak már, így a vitézkedő Liutpold, a rövid életű fiók-határgrófság ura, a ki III. Henrik oldalán ugyancsak ki­tüntette magát az Aba Sámuel elleni harczokban. Adalbert tehát minden valószínűség szerint politikai okokból szánta rá magát a házasságra, feleségül vévén Péter nővérét, Frowilát.1 Ha Péter nem lett volna a politikai hasznot kereső s éppen ezért a magyar udvar dolgait alaposan kifürkésző Adalbert sze­mében biztos örököse a trónnak, hanem csak afféle ledér, semmi ember, a kit Gizella királyné az utolsó pillanatban a leggono­szabb módon emel fel, akkor vájjon miféle érdekből vette volna el a Péter nővérét ? Hiszen abból sem húzhatott volna hasznot, ha Frowila atyja, Orseolo Ottó, nem száműzött, hanem való­ságos dogeja Velenczének. A leány korát tekintve azonban szinte kétségtelen, hogy a házasság megtörténtekor már nem is élt Orseolo Ottó. Azt pedig valóban nehezen tételezhetjük fel az élemedett Adalbertről, hogy úgy vette volna el Frowilát, a kit megelőzőleg nem is igen láthatott, mint egy tönkrement család­nak az árváját és egy kicsapongó, reménytelen jövőjű trónörökös húgát. Tetteikből láthatjuk, hogy a Babenberg-familia minden egyes uralkodó tagja számító, hatalomgyarapító volt. A ma­roknyi határgrófságból másképpen nem is fejlődhetett volna ki a hatalmas osztrák herczegség. Ebben a házassági ügyben még csak arra kell felelnünk, hogy körülbelül mikor történhetett, a mennyiben ránk nézve ez a dolog súlypontja. Közvetlenül Péter trónralépte után semmi­esetre sem, mert hiszen állandóan feszült, sőt ellenséges viszony­ban van Adalberttel. De elűzetése után sem történhetett, mivel­hogy III. Henrik —• írják Herimannus Augiensis,2 Otto Frisin­gensis3 és mások — »Petrum regem ... ab Ovone regno frau-1 Freisingi Ottó is megemlíti (Chronicon. VI. 32.). A Frowilára vonatkozó adatokat jól összegyűjtötte Wertner. I. m. 90—97. 2 Ad ann. 1041. 3 Chronicon. VI. 32.

Next

/
Thumbnails
Contents