Századok – 1911
Értekezések - GOMBOS F. ALBIN: Történetünk első századaiból. - II. és befejező közlemény 569
TÖRTÉNETÜNK ELSŐ SZÁZADAIBÓL. 573 Az 1030-ki háború után ugyanis ismét nagyra emelkedett Magyarország tekintélye a németek, főképpen pedig a határgróf ságbeliek szemében. A leginkább érdekelt Babenbergi Adalbert őrgróf tehát jónak látta, hogy közelebbi összeköttetésbe lépjen a magyar udvarral. Az ilyenféle legjobb összeköttetésnek minden időben a családi kapcsot tartották s így ő is ehhez az eszközhöz folyamodott, annak ellenére, hogy ekkoron már öreg embernek mondható. Határozottan nem tudjuk ugyan, hogy hány éves volt, de atyja, I. Liutpold, 994-ben halt meg 71 esztendős korában. S régebbi házasságából neki magának is nagy gyermekei voltak már, így a vitézkedő Liutpold, a rövid életű fiók-határgrófság ura, a ki III. Henrik oldalán ugyancsak kitüntette magát az Aba Sámuel elleni harczokban. Adalbert tehát minden valószínűség szerint politikai okokból szánta rá magát a házasságra, feleségül vévén Péter nővérét, Frowilát.1 Ha Péter nem lett volna a politikai hasznot kereső s éppen ezért a magyar udvar dolgait alaposan kifürkésző Adalbert szemében biztos örököse a trónnak, hanem csak afféle ledér, semmi ember, a kit Gizella királyné az utolsó pillanatban a leggonoszabb módon emel fel, akkor vájjon miféle érdekből vette volna el a Péter nővérét ? Hiszen abból sem húzhatott volna hasznot, ha Frowila atyja, Orseolo Ottó, nem száműzött, hanem valóságos dogeja Velenczének. A leány korát tekintve azonban szinte kétségtelen, hogy a házasság megtörténtekor már nem is élt Orseolo Ottó. Azt pedig valóban nehezen tételezhetjük fel az élemedett Adalbertről, hogy úgy vette volna el Frowilát, a kit megelőzőleg nem is igen láthatott, mint egy tönkrement családnak az árváját és egy kicsapongó, reménytelen jövőjű trónörökös húgát. Tetteikből láthatjuk, hogy a Babenberg-familia minden egyes uralkodó tagja számító, hatalomgyarapító volt. A maroknyi határgrófságból másképpen nem is fejlődhetett volna ki a hatalmas osztrák herczegség. Ebben a házassági ügyben még csak arra kell felelnünk, hogy körülbelül mikor történhetett, a mennyiben ránk nézve ez a dolog súlypontja. Közvetlenül Péter trónralépte után semmiesetre sem, mert hiszen állandóan feszült, sőt ellenséges viszonyban van Adalberttel. De elűzetése után sem történhetett, mivelhogy III. Henrik —• írják Herimannus Augiensis,2 Otto Frisingensis3 és mások — »Petrum regem ... ab Ovone regno frau-1 Freisingi Ottó is megemlíti (Chronicon. VI. 32.). A Frowilára vonatkozó adatokat jól összegyűjtötte Wertner. I. m. 90—97. 2 Ad ann. 1041. 3 Chronicon. VI. 32.