Századok – 1911

Tárcza - Vegyes közlések - 560

TÁRCZA. 623 rangú alkotások közül való. A történettudománynak ily mértékű pártolása tudatában örökítik meg a Századok lapjai is Vajda Ödön zirczi apát tiszteletre méltó emlékét. Áldás legyen rajta ! F HORVÁTH IGNÁCZ tagtársunk, a M. Nemz. Múzeum könyvtárának igazgató-őre, folyó évi augusztus hó 17-ikén váratlanul elhúnyt. Noha már hatvanadik életévét betöltötte, a legutóbbi időig erőteljes testalkatú férfiúról senki sem gondolta, hogy életfonalának ily hamar vége szakad. Egyike volt legfáradhatatlanabb bibliographusainknak, ki úgyis mint a múzeumi könyvtár régi, buzgó tisztviselője, szolgálatkészségével és előzékenységével mindenkit lekötelezett, a ki szakkérdésekben hozzá fordult. Évek hosszú során át állította össze a Századok könyvészeti rovatát, mely megbízhatóság és teljesség dolgában sohasem hagyott fenn kívánni valót. Legyen áldott a hű munkatárs emlékezete ! A KÖZÉPKORI TANSZÉK a budapesti egyetemen Lánczy Gyula elhúnytával megüresedvén, a bölcsészeti kar 1240. szám alatt dr. Márki Sándor kolozsvári egyetemi tanárt hítta meg, ki nagyon meleghangú levélben köszönte meg a megtiszteltetést, de kijelentette, hogy megmarad jelenlegi állomásán. Ennek következtében a kar a hivatalos lap július 10-iki számában pályázatot hirdetett a középkori tanszékre, július 31-re szóló határidővel. »POPE« ÉS »EMPEROR«. Leiter Jakab úr (a kinek eredeti neve, a mint a Századok olvasói bizonyára emlékeznek még, Jakobsleiter volt s a ki, többek között, a »nicht weit vom Thatorte« szavakat »Tatortétól nem messze« módon fordította volt le) : még nem követett el olyan mulattató csínyt, mint a minap a Buda-pesti IIirlap-pà\. Július 9-ikén ugyanis az említett újság »Irodalom és Művészet« czímű rovatában a következő ismertetés jelent meg : »A. MAGVAROK EREDETE. A Westminster Review júliusi számában a budapesti lakos Mr. Townley-Futtám tollából elég terjedelmes ismertetés jelent meg a magyarok eredetét tárgyaló legendákról. A czikk érdemes szerzője saját személyére semmiféle álláspont mellett sem kardoskodik. Hű tárgyilagossággal közli Kézaitól kezdve (Popeon és Emperoron át) Vámbéryig és Zichy Jenő grófig az összes ismeretes föltevéseket, tagadhatatlan rokonérzéssel népünk iránt. A czikk magán a kérdésen nem lendít ugyan, arra azonban kitűnő szolgálatot tesz, hogy olvasóit közelebb hozza megismerésünkhöz. Megérthetik belőle túl a tengeren, hogy öntudatos, a magunk útján járó nép vagyunk, s bárhonnan származtunk legyen is, bevándorlásunkkor nem került és lenézett barbárok voltunk, hanem államalkotásra született, ener-SZÁZADOK. 1911. VII. FÜZET. 36