Századok – 1911

Történeti irodalom - Hafemann; Max: Das Stapelrecht. Ism. Flórián Károly 56

58 TÖRTÉNETI IRODALOM. 57 kettéágazás azután későbbi időben is fennmarad. A XV. századig a »Stapel« kifejezés, két kivételt nem tekintve, csakis rajnai,, és hollandiai forrásokban fordul elő. A XVI. századtól kezdve azonban Németország keleti részeiben is található ez a kifejezés.. Л XVIT. század jogi irodalmában pedig az első helyet foglalja eL A XVI. század közepéig a »Stapebecfe, Stapelgerechtigkeit« vagy »Niederlagsrecfa, NiederlagegerechtigkeiH kifejezések nem fordulnak elő, hanem csak »der Stapel« vagy »die Niederlage«. Az első okirat, mely amazokat tartalmazza, II. Maximilian császárnak 1574-ben kelt decretuma. De azért ezek a kifejezések még a XVI. században nem válnak közhasználatuakká, hanem csak a XVII. és XVIII-ban. így Mynsinger : Responsorum sive Consiliorum Decades decern, Basel, 1580. cz. miivében »jus retinendi merces«-ről beszél, sőt még 1633-ban is azt mondja Werdenhagen »De rebus publicis Hanseaticis« cz. művében, hogy a »jus stapulae vocabulum apud Juris Consultes veteres non adeo usitatum«. Azonban úgy a »Stapel«, mint a »Niederlage« kifejezésének kettős értelme volt. Az egyik értelme a »Stapelrecht«, »Niederlagsrecht«, míg a másik értelme egyszerűen »árúlerakodóhely«,, »árúfelhalmozás«. Ebben az utóbbi értelemben szerepel Wiennek 1515. évi oklevelében, melyben az idegen kereskedők jogot nyernek arra. hogy Wienben raktárt (Niederlage) tarthassanak, így Mynsinger is említi előbb idézett művében, hogy a regensburgi kereskedőknek passaui »Niederlag«-ja azt teszi, hogy joguk volt árúikat a szükséghez képest Passauban lerakni. Hasonló értelemben szerepel a »Stapel« 1251. évi oklevélben, mely így szól : >>ut nullus stapel, nulla exoneratio mercium fiat inter Rodenburgh et Gandavum«. A Stapel és Niederlage kifejezéseknek ez az utóbbi értelme a régibb. A Stapel ebben az értelemben Kölnben már 1370-ben, Hollandiában már 1251-ben szerepel, míg ellenben StapelreoAí értelemben Kölnben csak 1419-ben tűnik fel, pedig Kölnnek már 1259. óta volt árúmegállító joga-Hollandiában pedig Dordrechtben 1355-ben, holott Dordrecht árúmegállító joga már 1299-ből való. Keleten is előbb van meg az árúmegállító jog, mint a »Niederlage« elnevezés. így Wien az 1221. évi Stadtrechtben kap árúmegállító jogot, de a Niederlage elnevezés csak 1281-ben tűnik fel. (»Und wurden einen umb ein niederlage«. ) A »Stapel« délnémet szó, megfelel az északnémet »Staffel«nek, melynek értelme : Stufe, Grad. Előfordul már a Lex Ripuariaban, hol azt találjuk : »regis staffolum, id est tribunal«. Staffolum az a lépcsőzetes hely volt, a vár előtt, hol a királyi bíróság ítélkezettt ; a hol egyéb összejövetelek is voltak, így például