Századok – 1911

Értekezések - ZÁKONYI MIHÁLY: A Buda melletti Szent-Lőrincz pálos kolostor története. - I. közl. 513

A BUDA MELLETTI SZENT-LŐR1NCZ I'ÁLOS KOLOSTOR TÖRTÉNETE. 5 1 9 nok, mint teljhatalmú pápai követ ; hozzá fordult Lőrincz kérésével, hogy adja meg nekik Szent Ágoston reguláit. Gentilis hajlott is kérésükre és 1308 decz. 13-án kiadott oklevelében megengedte nekik, hogy a kért regula szerint éljenek.1 Ez azonban még nem volt elég. Hogy a viszonyokhoz alkalmazva kiegészíthessék e regulát, 1309 januárjában felhatalmazta őket arra is, hogy nagykáptalanaikon Szent Ágoston szabályainak szellemében különös rendelkezéseket és határozatokat is hozhassanak »Isten dicsőségére, a lelkek üdvére és az egyház támogatására«.2 Függetlenítette is őket némileg a megyés püspökök hatalma alól. Megadta ugyanis a provinciálisnak azt a jogot, hogy feloldozhassa azt a pálost, ki rendtársának megverése miatt esett egyházi kiközösítés alá.3 Ezekre a kiváltságokra támaszkodva ült össze 1309-ben pünkösd ünnepe körül az a nagykáptalan, mely megállapította a constitutiókat, a rend törvénykönyvét ;4

ezek a constitutiók irányították több-kevesebb, az idő követelte változtatással, a rend életét mindvégig. Ezzel a rend szabályzata egységessé vált.5 Fel is lendült a pálos-szerzet hamarosan ; de ebben nagy -részük volt királyainknak is. Alig hogy a rend megalakult, máris ott látjuk a király segítő kezét. Benedek provinciális kedves embere volt IV. Bélának, ki gyakran betért vadászat közben a remetékhez. Nekik adta a pilisi szigeten vadászkastélyát is, hogy abból kolostort alakítsanak; ebből lett a pilisi Szent-Lélek kolostor. Kún László a Benedvölgye nevű birtokot adta a pálos-rendnek, hol a pilisi Szent-László kolostor épült. A rend virágkora azonban az Anjoukkal köszönt be. Az ő pártfogásuk alatt szilárdul meg a pálosok helyzete s így lett elég erős a rend a gyors terjedésre, melyre Károly Róbert és Nagy Lajos bőkezűsége tág teret nyit. Károly Róbert akkora pártfogója volt e szerzetnek, hogy Bonfini tőle datálja a rend keletkezését,6 azt 1 Gyöngyösi XIX. Eggerer 101. Mon. Hung. Val. Ser. I. vol. II. pag. 180. 2 Gyöngyösi u. u. Eggerer. U. o. Mon. Hung. Vat. U. о. pag. 256. 3 Gyöngyösi u. о. Mon. Hung. Vat. U. о. pag. 379. 4 Gyöngyösi : »Déclarationes constitutionum« bevezető része és a M. X. Muzeum könyvtárának kiállításában a 30. számú codexében a folio 35. a. 5 Eddig ugyanis egyházmegyénként változott ez ; hisz mint láttuk, négy egyházmegyében három különféle regulát kaptak. 6 Bonfini : Rerum Hungaricarum Decades (Bél András kiadásában) 359., de úgy látszik, ő Külcüllei Jánostól vette, nála a XLII. fejezetben van erről szó (Sehwandtner : I. 195. 1.) De ezt már Gyöngyösi is czáfolja krónikájában a XI. fejezet elején.