Századok – 1911

Értekezések - MÁRKI SÁNDOR: Thaly Kálmán emlékezete 481

490 DR. MÁRKI SÁNDOR. Történelmi Társulatot 1867-től 1909-ig gyakran lepte meg új meg új fölfedezések hírével. 1871-ben, ezelőtt negyven évvel, megmutatta nekem, hogy már 2000 ív oklevél-másolata van s halála után a M. Nemzeti Múzeum hat láda másolatot és egyéb kéziratot vett át hagyatékából. 1874-ben nyíltan kimondta, hogy a jelen történetírói nemzedék feladata a közvetlen búvárlat és egyes monographiák írása. >>A nemes érczet, a történelem kincseit — szólt három év múlva — multunk gazdag bányái, az ősök és unokák által híven megőrzött levéltárak nyújtják ; mi csak az egyszerű bányászok vagyunk, kiknek munkájára az érdeklődő hazaszeretet örökfényű lámpája világít.« Az oklevelek és emlékiratok kiadását, saját kutatásainak szempontjából, azért sürgette annyira, hogy biztos alapokra helyezze a kuruczvilágnak odáig alig ismert történetét. Báró Eötvös József biztatására először is (1865) Szalay László hagyatékából kiadta és előszóval látta el gróf Károlyi Sándor önéletírását, naplójegyzeteit s Pulay János munkáját a szatmári békességről. Károlyiról még most mérsékelten nyilatkozott, de heve később elragadta s méltatlan váddal illette azt a férfiút, ki egy Görgei merész dictatori elhatározásával, de egy Deák Ferencz államférfiúi nyugalmával vetett véget a fölkelésnek. Thaly azután Rákóczi fejedelemnek a szabadságharczról szóló franczia emlékiratait fordította le : híven, szabatosan, régies, kuruczos magyarsággal. Jegyzetekkel látta el s megigazította tévedéseit, pótolta fogyatkozásait. A könyv kelendő volt : hat év alatt (1866—1872) négy kiadást ért; annál csodálatosabb, sőt érthetetlen, bántó, szégyenletes, hogy azután, majdnem négy évtized óta, nem jelent meg újabb kiadásban, holott a nemzet időközben országszerte és több ízben fényesen megülte Rákóczinak és a szabadságharcznak emlékezetét. Meghiúsult Thalynak és az Akadémia történelmi bizottságának az a nemes törekvése is, hogy a fejedelem összes munkáit kiadják ; 1876-ban csak latin önéletrajza jelent meg s ennek lefordítására is több mint egy negyedszázadig kellett várakozni. A magyar tudományos világnak előbb-utóbb valóban teljesítenie kell Thaly óhajtását : eredeti szövegükben s jó magyar fordításban kell a tudós és művelt közönség kezébe adnia Rákóczi Ferencz összes müveit.