Századok – 1911

Történeti irodalom - Rombauer; R. I.: The Union cause in St. Louis in 1861. Ism. Morvay Győző 454

TÖRTÉNETI IRODALOM. 455 törekvő köztársasági szellem állott egymással szemben. A régóta táplált ellenszenv lassan tört ki és bámulatos harczokat idézett elő. Különleges taktikával, egyéni stratégiával öt éven át csillogtatta erejét, még pedig oly nagy területen, mint az egész nyugati és közép-európai szárazföld együttvéve, ettől azonban teljesen különböző és végzetes esélyeknek számtalan alkalmatosságával bővelkedő terepen, öt évi szakadatlan harczokban végre az északiak, az unionisták győztek szárazföldön és tengeren egyaránt s a háború mindkét fél anyagi s majdnem erkölcsi kimerültségével végződött. Ebben a háborúban a benszülött amerikaiakon kivűl nagyszámmal vettek részt irek, németek és még eddigelé ki nem mutatható számmal magyarok is. Az utóbbiak közül még azokra sem mutathatunk rá mindegyikre, a kik mint hadiosztagok vezetői, századparancsnokok szerepeltek, vagy mint kiváló harczosok, hősök tüntették ki magukat. A Kossuth Lajossal (1852), vagy már előbb az Egyesült-Államokba kiköltözött vagy letelepedett emigránsok nagy része új otthont talált odakünn s részint mint farmerek, részint mint üzlet- vagy hivatalnokemberek honosodtak meg, illetve elamerikaiasodtak. Nehéz dolog a háborúban résztvettek közül újjal mutatni a magyarokra, mivel a sokféle idegen hangzású név közt elvétve akad egy-egy tősgyökeres magyar. Ezenkivűl nem is áll rendelkezésünkre az egész hadsereg névsora, még kevésbbé ennek származásrendje. Ennek kikutatása az Amerikába szakadt rokonok történetírójának lesz pragmatikus föladata. Lincoln Ábrahám, az Unió elnöke, 1861. ápr. 12-én 75.000 embert szólított a harczba, mely szám a háború alatt csak az Unió részerői 2,656.053, a confoederatorokkal együtt 3,750.000 kerekszámra egészült ki. Oly nagy szám, melynek rengetegében az egyes magyarok megjelölése talán csakis a háború actáinak gondos ismerőjének lehet czélja, mikor még az esetlegesen nevezetességre vergődött magyarok kimutatása sem teljesen bizonyos. Láthatólag szívesen fogadták mindkét részről azokat, a kik az európai 48-as mozgalmakban résztvettek és szolgálatukat felajánlották, különösen a németeket, azonkívül a 48-as magyar szabadságharczban működött férfiakat s nekik több előkelő állás jutott a hadvezetésben vagy a részharczokban. Rombauer J. Róbert könyve, mely kizárólag St.-Louis városra részletesen, a Missouri államra vonatkozólag általánosan tárgyalja a háború kezdetén lefolyt eseményeket, csakis azokról a magyarokról emlékszik meg, a kik ezen a területen működhettek. St.-Louist a Missouriba költöző francziák telepítették. (1764.) Ezek elseje Pierre Laclede Liguest. 1820-ban