Századok – 1911

Kisebb közlemények - Geiringer Pál: Adatok Tubero életéhez 446

446 KISEBB KÖZLEMÉNYEK. is szívesen vállalkozott volna a gróf kíséretére, »az grófnak nem használa az peregTÍnatio : corrumpáltatván erkölcse, semmirekellő emberré lőtt vala.«1

DR. LUKINICH IMRE. ADATOK TUBERO ÉLETÉHEZ. A kiváló történetíró életéről és művéről végzett kutatásaim eredményekép a bécsi udvari könyvtárban találtam egy eddig kevéssé ismert könyvet, mely Tuberóról is szól. E mű czíme : Fasti Lüterario Ragusini, sive Virorum Litteratorum, qui in Ragusina claruerunt Ditione, Prospectas. Auctore P. F. Sebastiano Dolci, a Ragusio Ord. Min. Concion. Generali, S. Tb. Lectorc Jubil. Ex. Min. Provinciai:, Ragusinae Keip. Theologo, Examin. Synodali, Academico Patayino, Veneto. Venetiis 1767. Excudebat Gaspar Storti. A könyv J. Aug. Gradenico apátnak van ajánlva. Nagy nyolczadr. ; jelzése 56450 B. A 37. lapon 149. sz. alatt szórói-szóra ez van : Ludovicus Cervarius Congr. Melitensis. Tubero-nak 2

— bár nem volt az — nevezték el a sienai egyetemen, hol az egyetemi hallgatókat valami testi tulajdonságról nevezték el. Született 1459-ben, meghalt 1527-ben, mit Marcus Foscareno is megerősít. Lib. de Venet. Litteratura.3 XI könyvben írta meg kora kommentárjait (Commentarii suorum temporum), melyekben az eseményeket 1490-től 1522-ig elég válogatott stílusban beszéli el. Először kiadta Frankfurtban Claudius Marnius 1603-ban és Rómában 1724-ben indexre került.4 ö maga ebből 2 művecskét szakított ki ; az egyik De Rebus gestis Turcarum, kiadva Flórenczben Anselmus Patavinus által 1590-ben Franciscus Serdonatus nyomdájában ;5 a másik De Origine Ragusae.® 1 Önéletírása. (Szalay kiadása.) 68. 1. 2 Appendini (Notizie istorico de Ragusei, 1082—3, a 7. lapon) szintén tud arról, hogy púpos volt. 3 Megnéztem ezt a könyvet is ; jelzése LXXIV C. A., czíme Delta Letteratura Veneziana, Libri Otto Di Marco Foscarini, Volume Primo in Padova MDCCLII. Ebben csak 4 könyv van ; a második kötet, melyben szintén 4 könyv volt, valószínűleg nincs meg ; állítólag nem is jelent meg. Ezen első kötetben nem szól Tuberóról, talán a hiányzó 2-ik kötetben említi, mert Dolci nem hivatkoznék rá. A magyar történetírók közül említi a 448-ik és 453-ik lapon Brutust és Forgáchot, a 399-ik lapon Czvittingert. A 444—448. lapon felsorolja a törökökről megjelent műveket, de Tuberóról itt sem szól. 4 Engel : Geschichte des Freistaates Ragusa, Wien 1807, a 13. 1. is tud erről, továbbá Krones, Grundriss der österreichischen Geschichte, 22. lap. 5 A török hatalom emelkedéséhez fontos kútfőül tekinthető. 8 Kiadta 1790-ben Michaele Sorgo.