Századok – 1911

Történeti irodalom - Művelődéstörténeti értekezések. Ism. Perepatits István - 370

TÖRTÉNETI IRODALOM. 371 félszázadon át gyakorolta is azokat. Az apátság Heiligenkreutzből telepített szerzetesei az »opus Dei«-n kívül kezdetben csak gazdálkodással foglalkoznak ; ők nyitják meg e vidéknek még napjainkban is egyik legkiválóbb kereseti forrását, a gyümölcstermelést és a répaczukorgyártást. Csak 1275-ben vállalja át az apátság néhány, birtokában lévő falu egyházainak vezetését. Az apátság egyszázados Árpád-kori életét át- meg átszövik királyaink, a pápák, egyházi és világi urak beavatkozásai, kik a kolostort működésében támogatják, hagyományaikkal birtokait tetemesen növelik. Fránek értekezésének néhány hibáját szükségesnek tartjuk fölemlíteni. Methodikai szempontból a birtokcsoportösítást szemléletesebbé tehette volna, ha a vármegyét főczímben is megjelöli. Szerző a comes értelmével nincs tisztában ; e szó értelmének későbbi fejlődését viszi át a tárgyalt korba (főispán, gróf !). A 41. lapon hűbérföldről (!) beszél. A szerzőket nem mindig pontosan nevezi meg s nem veszi figyelembe, hogy Fehér Codex DijHomaticusa után a helynevek írásában nem mindig szabad indulni. A tizedre és a pápai adózásra vonatkozó állításai sem szabatosak. Egyebekben azonban levéltári kutatásokon alapuló munkája igen figyelemre méltó. Az alapítás sorrendjét tekintve, hazánkban a szentgyörgyi a negyedik piarista collegium. Alapját Szelepcsényi primás vetette meg, végrendeletileg a kegyesrendieknek hagyományozván Szentgyörgy sz. kir. városban az Ulésházy-féle birtokot, mely 1670-ben 40.000 császári aranyon került kezére. Beiktatásuk (1685) nem történt simán. Ellenök dolgozott a városi tanács, a plébános, a lutheránus Bertalan-Társaság ; magyarságuk miatt is gáncsot vetettek nekik. Lipót királytól kapott templomuk a szentgyörgyi protestánsok részéről még a szécsényi és ónodi gyűléseken is szerepel a gravamenek között. Iskolájuk 1687 őszén nyílt meg, kezdetben csupán elemi osztályokkal. 1696-ban van első nyoma a grammatikai és syntaktikai osztályoknak. 1697-ben már poétái osztály is van 5 tanulóval, a következő évben pedig a rhetori osztály megnyíltával teljes lett a gymnasium. 1700 körűi a legvirágzóbb tanulóinak száma közel 200. Köztük legtöbb a tót, legkevesebb a magyar. A magyarosításra tehát tág tér nyilt, s a hazafias piaristák becsületesen megtették kötelességöket : nem egy Germanus, Sclavus diák a következő évben mint Hungarus szerepel a katalógusban. Az iskola belső életére Cörver Methodusa s az 1696. évi canonica visitatio IV. pontja (De studiis Nostroruin), melyeket Szabó a Függelékben közöl, engednek bepillantást. Felhasználta szerző a szentgyörgyi és budapesti rendi levéltárak ide vonatkozó egyéb forrásait is. 24*