Századok – 1911

Tárcza - Vegyes közlések - 310

TÁRCZA. 311 Юг. Lukcsics József egyetemi nyilvános rendes tanár jelentékeny irodalmi múltra tekinthet vissza s különösen a veszprémi püspökség történetének kutatásában szerzett kiváló érdemeket. Erre vonatkozólag megjelent önálló művei a következők : A veszprémi püspökség római oklevéltárának III. és IV. kötete, (Budapest, 1902—1907.). Series episeoporum Vesprimiensium e documents correcta (Budapestinum, 1907.). Uski János veszprémi püspök Zsigmond király diplomatája (Budapest, 1908.). Középkori pápai adókönyvek (Budapest, 1908.). A veszprémi káptalan a XVI. században (Veszprém, 1908.). De persecutione Christianorum in imperio Romano usque Decium (Vindobona, 1900.). A veszprémi egyházmegye könyvészete (Veszprém, 1909.). A Galilei-kérdés (Budapest, 1910.). — Tudományos értekezéseket, ezikkeket és könyvismertetéseket közöltek tőle a Magyar Sión, Katholikus Szemle, Religio, Századok, Archaeologiai Értesítő, Egyházi Közlöny, Alkotmány, A Czél, Budapesti Hirlap, Veszprémi Hirlap és Pápai Lapok. — Ez idő szerint Karácsonyi János és Kollányi Ferenez tagtársainkkal együtt az »Egyháztörténelmi emlékek a magyarországi hitújítás korából« czímű nagy vállalat V. és következő kötet szerkesztésén, továbbá Dőry Ferenez tagtársunkkal Capistranoi szent János csodáinak kiadásán dolgozik. Egymaga most a magyarországi inquisitio történetét kutatja s a XIY—XV. századból fenmaradt római kincstári könyvek magyarországi adatait (kb. 2000) a közel jövőben sajtó alá adja ; ez utóbbi munkájához már hét év óta gyűjti az anyagot. Bártfai Szabó László, a M. Nemz. Múzeum könyvtárának őre, kitűnő családtörténeti monographiákkal tette ismertté nevét, önálló nagyobb munkái : 1. Forgách Ferenez váradi püspök évkönyvei ; doctori dolgozat, 1902-ben a Tud. Egyetem a Sch wartner-díj j al j utalmazta, megjelent 1904-ben, 202 lapnyi kötet. 2. Forgách Ferenez váradi püspök életrajza. Megjelent a Magyar Történeti Életrajzok 1904. évi folyamában 2 füzetben. 3. A Hunt—Paznan-nemzetségbeli Forgách-család története. Megjelent 1910-ben, nagy nyolczadrét, 858 1. — Az önálló értekezések közül a Századokban jelent meg 1907-ben, Pata és Ujvármegyék czímű, melyben Sáros, Abauj és Heves vármegyék megalakulását tárgyalja. A többi a Turulban látott napvilágot : 1. 1905-ben Proscriptio Mátyás korából, mely a Hevesmegyében 1460 körül levelesített nemesek lajstromát tartalmazza, az első ilyen természetű emlékünk. 2. Három Árpád-kori pecsét, 1906-ban, Mihály szepesi ispán két és a szepesi káptalan pecsétjéről szól, különösen a káptalan levéltárának Kún László által történt elpusztításával foglalkozik benne. — Jelenleg a Széchenyi-család megbízásából ezen család történetének megírásával van elfoglalva s az első kötetet az őszre szándékozik kiadni, azonkívül szintén meg-