Századok – 1911

Tárcza - Magyarország chartographiája 306

TÁRCZA. MAGYARORSZÁG CHARTOGRAPHIÁJA. Dr. gróf Teleki Pál illustris tagtársunkat, ki a japán szigetekről szóló, nemrégiben megjelent nagy munkájával a chartographia terén európai hírnevet szerzett, a Magyar Földrajzi Társaság alföldi bizottsága fölszólította, hogy gyűjtse össze, jobban mondva kutassa fel az Alföldre vonatkozó régi térképanyagot és írja meg chartographiai történetét. »Ügy hiszem, — mondja a nemes gróf — hogy nem oldhatom meg máskép ezt a feladatot, mintha az egész Magyarországra mint physikai és ezer év óta politikai egységre kiterjesztem. A mikor ehhez a feladathoz hozzáfogok, azért lépek a szakférfiak elé, hogy egyrészt röviden rámutassak néhány vezérelvre, a melyet szem előtt kívánok tartani, másrészt, hogy kérjem őket és Társulatunk összes tagjait, hogy a munka első fontos észében, az anyaggyűjtésben segítségemre legyenek. Természetesen nem érthetek ez alatt valamely állandó intensiv közreműködést, inkább csak figyelmeztetést kevésbbé ismert gyűjtemények vagy egyes térképek létezésére és ez utóbbiak tekintetében különösen a kéziratiakra. Még a legkisebb utalást, rövid jelzést is nagy köszönettel veszem, mert az anyag nagyságánál és elszórtságánál fogva sok értékes darab, fontos adat is elkerülné figyelmemet. De mindenesetre sokkal nagyobb szolgálatot tennének ügyünknek azok, a kik a térképek pontos leírását volnának szívesek velem közölni. Különösen elszórt egyes darabokra értem ezt, a melyeket mind a helyszínén megtekinteni, egy embernek nehezen elvégezhető feladat volna. Hogy a leíráshoz elsősorban a czím pontos — betűről-betűre való — lemásolása, a sorok végeinek jelzésével, tartozik s hogy lehetőleg közlendők az esetleges dedicatiók vagy privilégiumok, hogy fontos a térkép mérete, ezeket alig is kellene említenem. Megjegyzem, hogy én a térkép belvilágát, a tulaj donképeni térképet mérem. De nagyon fontos a térkép léptéke : és pedig úgy a használt egy vagy többféle mértékegység megjelölése, mint a léptékskála 20* «