Századok – 1911

Értekezések - LEFFLER BÉLA: Magyar vonatkozású német népénekek. - I. közl. 31

MAGYAR VONATKOZÁSÚ NÉMET NÉPÉNEKEK 1556 — 1697. — ELSŐ KÖZLEMÉNY. — I. A XVI-ik század második felében Nyugat-Európa legnagyobb részét egy közös, szorongató érzés tölti be : a törökfélelem (Türkenfurcht). Aggódva látják a keleti colossusnak mindinkább növekvő erejét és kielégíthetetlen mohóságát, mely már-már elnyeléssel fenyegeti a németség és ezzel együtt egész Európa mentsvárát, Bécset. À nép, az alig megkezdődő vallási harczokban bizonytalanul keresve az üdvözülés útját, istencsapásaként látja a török veszedelmet, melyet századok bűneiért küldött szigorú büntetésképpen a haragvó Isten. A terjedő protestantismus a régi egyházat vádolja Isten sújtó haragjáért, míg a katholikusok egyenesen a reformáczió híveit kárhoztatják, kik hűtlenül elhagyták az igaz hitet. Az egyszerű nép, a polgárság imádkozik, zsoltárokat és Jeremiás siralmait énekli a veszedelem éveiben, míg a vezetők terveket kovácsolnak a török hódítás és pusztítás elhárítására. A tervek azonban hosszú ideig csak tervek maradtak és megvalósításuk csak a XVIII. század végén következett be. A nép hangulatát a legjobban jellemzi a számos- »erschróckliche newe Zeitung«, a sok szomorú »Klaglied«, melyekben részint áhítattal könyörög az ismeretlen szerző Istenhez a súlyos csapás elhárításáért, részint a törökök egy-egy újabb diadaláról vagy kegyetlenségéről — sajnos, többnyire Magyarországon történt eseményről — rímel. A legkisebb természeti tüneményt az Cr intelmének tekintették s egy-egy prédikátor hamarosan felhasználta az alkalmat, hogy vagy a közelben, vagy a távol »Osterland«-ban történt napfogyatkozásból s egyéb súlyos elemi csapásból az Ür haragjának egy iijabb figyelmeztető jelét magyarázza ki már amúgy is félénk és megrettent nyájának.1 1 Egy Magyarországon történt égi jelenség hirét olvassuk a következő német röpirat függelékében : »Der Vor Oesterreich Warnende Himmel In einem Gesichte vorgestellet zu Babatsch in Ungarn. 6. Okt. 1556.«