Századok – 1911

Történeti irodalom - Ferenczi Miklós: Hadadi Br. Wesselényi István élete és naplója. Ism. Lukinich Imre 210

210 TÖRTÉNETI IRODALOM. 210 Jósa dolgozata tehát üres feltevéseknél egyebet nem ad ; a, Szádeczkytól megállapított tételeket megdöntenie nem sikerült,, sőt ellenkezőleg, megerősített bennünket azon tudományos meggyőződésünkben, hogy a csíki székely krónika közönséges hamisítvány. Ugyanilyen meddő azon törekvése is, melylyel Karácsonyi Jánosnak a székely fiúleányságról kifejtett véleményét czáfolni megkísérli. A dolgozatnak, bár nagy buzgalommal van összeállítva, tudományos értéke csekély s csak azért vettünk róla tudomást, hogy a hírhedt hamisítvány felett véglegesen napirendre térhessünk. DÉSI IMRE. Hadadi Br. Wesselényi István élete és naplója. Irta Ferenczi Miklós. Stief J. 1910. A bujdosó Wesselényi Pál és Béldi Zsuzsánna fia, ki 1674 aug. 21-én Gerenden született. Kora ifjúságától fogva a Habsburgok hive s mint ilyen már 1699-ben Középszolnokmegye főispánja. Ugyanezen évben lépett házasságra az első erdélyi gubernátor, gr. Bánffy György leányával, Katával. A kurucz mozgalmak kitörésekor Hadadról menekülni volt kénytelen (1703. aug. 4.) s a gubernium tagjaival, valamint a Rabutintól 1703 nov. 15-re összehívott országgyűlésen megjelent rendekkel együtt Szebenben vonta meg magát. Helyzetök itt valóságos fogság ; a gyanakvó Rabutin nem bízott hűségükben, mindenkiben rebellist, kuruczot látott, úgy hogy a városból is csak »czédulával« mehettek ki ; megnehezítette Wesselényi szebeni tartózkodását szűkös anyagi helyzete is, mert apósától semmiféle támogatásban nem részesült. A gubernátor halála (1708 nov. 15.) változást idézett elő Wesselényi életében is. A bécsi kormány ugyanis a gubernátori széket betölteni nem akarta, hanem e helyett elrendelte, hogy az erdélyi országgyűlés tizenhat személyt, minden felekezetből négyetnégyet jelöljön ki s ezek vigyék a kormányt deputatio név alatt. Ilyen deputatus lett Wesselényi is, ki később 1710—13-ig a deputatio elnöki tisztét is viselte. A kurucz mozgalmak lecsendesedése után egy ideig, anyagi kárpótlásként, Kolozsmegye főispánja is. Az 1712 nov. 14-iki meggyesi országgyűlés a reformátusok közül őt jelölte első helyen a gubernátori méltóságra, a bécsi udvar azonban a katholikus gr. Kornis Zsigmondot nevezte ki, jóllehet ez a gubernatorságra jelölve sem volt. 1715-ben országgyűlési és táblai elnökké lett, 1729-ben pedig belső titkos tanácsossá. A Kornis Zsigmond halálával (1731 decz. 14.) megüresedett gubernátori székre az 1733 febr. 16-iki szebeni országgyűlés ismét Wesselényit jelölte első helyen, kineveztetését azonban nem érte meg, mert