Századok – 1911

Történeti irodalom - Jósa János: A csiki székely krónika. Ism. Dési Imre 207

TÖRTÉNETI IRODALOM. 207 De lényeges hibát hamarosan nem találunk. A 109. és 110-ik regesztába alighanem csúszott be tévedés, mert a nádor ítélete után nyolcz nappal a király bajosan adott perhalasztást ugyanazon határperben, noha egyikben Czudar Benedek, másikban a fia van jelezve Bártfával szemben peres félül. Talán nem perhalasztást, hanem perújítást adott a király. A többször előforduló valach név tulaj donképen nem oláht, hanem pásztort jelent. A regeszták formásabbak, gyorsabban áttekinthetők lettek volna, ha magyar szövegük röviden kerekded befejezést nyer s aztán következnek az eredeti szövegből vett kivonatok, nem pedig közbeszőve, zavarva az összefüggést. Még egy hiányt tészek szóvá, a melyet igen egyszerűen lehet pótolni. Bártfa telepítőlevelénél szembetűnő, hogy noha alapvető jellegű s keletkezése szerint 2-ik számúnak kellene lennie, csak a 17-ik regesztában van jelezve mint átírt oklevél s tartalmául csak az van mondva, hogy »10 évi adómentességet és egyéb kiváltságokat adományoz«. A piaczi vámmentességen kivül más kiváltság itt nincs. A tized fele a plébános javadalma lett. A bártfai jogfejlődés emez első okiratának tartalmát és jellegét szabatosabban kellett volna jelezni. Szerencsére utalás van Fejér Codex Diplomaticusára, a hol az egész szöveg megjelent. Az átírt okleveleket, a melyek közt Árpádkoriak is vannak (1243, 1270), valamint általában a későbbi okiratokban és okiratokon levő korábbi okleveleket jó lenne rövid regesztájokkal időrendi jegyzékbe foglalni s a II. kötethez függelékül csatolni. Ezen észrevételek mellett is teljes mértékben fönn kell tartanunk s megismételnünk azt az elismerést, a melyet a szerző érdemes munkájáról föntebb már kifejeztünk. DR. ERDÉLYI LÁSZLÓ. A csíki székely krónika. Irta Cs. Jósa János. Külön lenyomat szerzőnek »A Cs. Józsa család története« című munkájából. Szamosújvár. Todorán Е. 1910. 80. 60 1. Ara 1 kor. 20 f. Szádeczky Lajos ugyanezen tárgyról 1905-ben megjelent s okleveles függelékkel ellátott tanulmányában 1 a kérdéses krónikára vonatkozó kutatásai eredményét a következőkben foglalja össze : A krónikát nem 1533-ban írták s nem 1695-ben másolták le az aláírt személyek, a kik nagyobbára nem is léteztek ; Sándor Menyhért várában sem írhatták, mert olyan nem volt s nem tudunk Sándor Menyhértről sem. Nem régi görög és latin oklevelekből szerkesztették, mert olyanok a Sándor-család birtoká-1 A csiki székely krónika. Irta Dr. Szideczby Lajos. Budapest. Magyar Tudományos Akadémia. 1905. 8°. 252 1.