Századok – 1911

Történeti irodalom - Iványi Béla: Bártfa sz. kir. város levéltára. Ism. Erdélyi László 200

TÖRTÉNETI IRODALOM. 205 dékgyűjtés volt, főleg újév táján, minden év első kalendái körül. Ettől a kalendától meg kell különböztetni a kalendás társulatokat, a milyenekről legrégibb törvényeink is szólnak (1083 kör. I. eszterg. zsinat 47. és 1092-ben Sz. László I. 14,39.). A bártfai kalenda-társulatot (confraternitas sew kalendinum) a bártfai esperes-plebános és kerületének plébánosai alapítják, szervezik s Bártfa plebánia-egyházában a társulat szentélyéül fölállítják Szent Anna új oltárát. Szabályzatuk szerint a társulatban levő minden pap a társulat elhunyt tagjaiért hetenként köteles elvégezni egy halotti officiumot (vigilias cum laudibus), havonként pedig egy misét ; a világi tagok hetenként elmondanak hét Miatyánkot, Üdvözlégyet s három Hiszek-egvet. Minden kántorbőjti időben, tehát évenként négyszer, az összes tagok kötelesek egy megfelelő kijelölt helyen összejönni, a hol a papok miséket mondanak és halotti officiumokat énekelnek, a világiak pedig megkétszerezik heti imádságukat az elhúnyt tagok üdvösségeért. A társulat minden egyes tagjáért elhunytakor halotti officiumokat és harmincz misét mondat ; összes elhunytaiért pedig hetenként énekeltet egy halotti misét és szombatonként ünnepélyesebb hajnali misét Szűz Mária tiszteletére a bártfai plebánia-egyházban. Az egri püspök e szabályzatot jóváhagyta s az ország és a társulat szokásos ünnepeire, a kántorbőjti összejövetelek alkalmára, az összes tagoknak és jótevőknek kellő gyónás után negyvennapi búcsút engedélyez. Ugyanily búcsúkat engedélyeznek a társulat részére utóbb más püspökök, szerzetes praelátusok és 1453 végén Kapisztrán János is, a híres ferenczrendi szerzetes. Nem részletezzük tovább e regeszta-kötet érdekes tartalmát, csak megemlítjük még röviden, hogy a szorosan Bártfa jogaira, birtokaira és polgáraira, hatóságaira vonatkozó okleveleken, jegyzékeken, följegyzéseken kivül sok adat és anyag van Bártfa levéltárában az országos eseményekről, a felvidék állapotairól, harczairól, a lengyel összeköttetésekről és határviszályokról s vannak ott nemcsak oly iratok, a melyek eredetileg is Bártfának szóltak, hanem sok olyan, a melyek a környékbeli nemesek, urak, plébánosok levelei közül kerültek Bártfára, nem másolatban (ilyen is akad), hanem eredetiben. Ezek valószínűleg letétképen jutottak Bártfa jól őrzött levéltárába. Iványi regesztáiban csak a 9. számú oklevéllel kezdődnek az igazán bártfai iratok (1347), a korábbiak mind idegen birtokból származtak át. Gyakoribbak a Perényiek, Somosiak, Széchiek, Dobaiak, Czudarok stb. oklevelei. Néhány okirat Tótselymesi Apród Miklós fia János deák aradi kanonok majd küküllei főesperes, Nagy Lajos király történetírója és testvére javára szólt a tótselymesi vagy tótsólymosi és mátéfalvai birtokról (1352, 1353, 1382). Dobói vagy — miként