Századok – 1911

Történeti irodalom - Iványi Béla: Bártfa sz. kir. város levéltára. Ism. Erdélyi László 200

TÖRTÉNETI IRODALOM. 203 ságait betetőzi az, hogy mentességet nyernek polgárai az egész harminczad fizetése alól legalább ideiglenesen, egy vagy több évre, de a határidő letelte előtt rendesen megújítva (1453-tól). A bártfaiak fő ipar- s kereskedelmi czikke a vászon, a melynek fehérítésére Kassán és Bártfán kívül más község lakosai nincsenek jogosítva (1420) s mihelyt megkísérlik valahol a szomszédságban, a bártfaiak rögtön tiltakoznak és perelnek (1421, 1425 stb.). A város rendes jegyzékeket vezetett a vászon-, gyolcs-készletről és eladásról (1424-től) és szabályzatot készített a vászoniparról (1450). Igen jó híre van a bártfai sörnek, világos sörnek. Megvan a sörfőzőczéh szabályzata (1450 kör.). A bártfai sör kitűnő híre miatt Palóczi László országbíró Bártfa tanácsától kér sörfőzőt, ki árpából és búzából sört tud készíteni (1459). A város autonómiájának huszonnyolczadik évében megalkotta statútumát, közigazgatásának szabályzatát (1404). Majd szabályozta a plébános jogait s kötelességeit (1437). Időközben Zsigmond király hadi tekintetből is teljessé tette az autonomiát, midőn átadatta várnagyával régi várát a város hatóságának s lemondott a város újévi ajándékáról (1412). Hadilletékét már négy évvel korábban tíz lándsa-aljban állapította meg, vagyis 100 lovasban,1 illetőleg e helyett 200 arany forintban, a mihez még 230 frt sallarium, tiszti fizetés járul (ez összesen 5830 korona, buzavevőképessége szerint kb. 24.000 kor.). Utóbb a város falainak javításáról, újjáépítéséről értesülünk (1425, 1426). A sárosi várkapitány egy alkalommal egy mázsa puskaport és ezer nyilat kér Bártfa város tanácsától (1447). Kitűnő ágvúmester is lakott itt, a porosz János, kit Mátyás király Ónodra magához rendelt (1459). A következő évben nagy megrendelést tett a király pénzért Bártfán nyilakból és puskaporból, majd újra két ágyút kér onnan puskaporra], tűzmesterrel, tüzérekkel (pattantyúsokkal) s gyalogokkal. Ez időtájból megvan a bártfai levéltárban a város zsoldosainak és fizetésöknek lajstroma (1454, 1458). Régibb jegyzékei vannak Bártfának az adókról (1413-tól), vászonról, bevételek- s kiadásokról, tizedekről (1426-tól), ítéletekről, tanácskozásokról, a belső és külső tanácsról (1437 k. 1450), a városi borról (1437. stb.), harminczadokról (1444. stb.). Érdekes és nagyjában tájékoztató a bevételek 1458. évi összegezése, a mely szerint a főtételek : a királyi adó, taxa, 500 frt. a harminczad 100 frt, a piaczi vám 233 frt, malmok haszna 211% frt ; meglepően csekély a város falvaiból nyert jövedelem (25 frt), melynél kétszerte több a vászonfehérítő bevétele s még több a vászonjövedelem (71 frt) ; de van 1 Ez félanyi, mint?Liptó és Szepes vármegyék hadilletéke együtt vagy Sáros vármegyéé (az 1433. évi nagy hadi registrum szerint).