Századok – 1911
Kisebb közlemények - Karácson Imre: A sztambuli mecsetek magyar vonatkozású kéziratai 196
198 KISEBB KÖZLEMÉNYEK. 198 uralmukat valamennyi fölé kiterjesztik«. Az iszlám vallásra is igen jó lesz ez a képzelt győzelem, mert akkor, úgymond, »az istentelen hitetlenek akár önként, akár kényszerűségből elfogadják az iszlámot«. Ezekből a kivonatokból is látható, hogy a kolozsvári születésű theologus ugyancsak erős muszulmánná változott át a konstantinápolyi muszulmán iskolákban. Ibráhim efendi életére vonatkozólag egy-két adatot a sztámbuli levéltárban is találtam, melyeket itt közlök. Az 1716. évben, midőn a háború a törökök és III. Károly között kitört, kurucz menekülők gyülekeztek Belgrádba, hogy a törökökkel együtt harczoljanak a németek ellen. A török kormánynak szüksége volt magyar tolmácsra s alkalmasabb embert nem is találhatott volna, mint Ibráhim efendit, a kit napi60ákcse díjazással azonnal Belgrádba küldöttek.1 Midőn a következő évben Rákóczi is Törökországba jött, a Porta Ibráhim efendit rendelte melléje tolmácsnak s fizetését is a török kincstártól kapta mindvégig, a míg csak Rákóczi élt.2 Ez idő alatt kezdette el a könyvnyomtatást is, a mi azt mutatja, hogy a Rodostóban tartózkodó fejedelem mellett nem sok teendője akadt, mivel ráért az első török könyvnyomda felállításával foglalatoskodni. Rákóczi halála után is a kormány szolgálatában állt Ibráhim efendi s ez időben az ágyúszekerészek kjátibja volt.3 Könyvnyomdájának sorsáról legbővebben értesít De Saussure. Vájjon a Riszále-i iszlámie czímű könyvön kívül írt-e más munkát is, ennek semmi nyomára nem akadtam. Az európai történetírók által nem használt ismeretlen kéziratok közé tartozik a Feth-i Üngürusz vagyis Magyarország meghódítása czímű munka, ismeretlen szerzőtől. E könyvnek egyetlen példánya nem is mecsetben, hanem a konstantinápolyi Mevlevi-dervisek kolostorában van s így nehezebben is hozzáférhető. A kolostor sejkhjével való jó ismeretségem tette lehetővé a könyvtár átkutatását. A czíme után ítélve egész mást várna az olvasó e munkából, mint a mit valóban tartalmaz, mert nem Magyarország meghódításáról van abban szó, hanem csupán Eger várának elfoglalásáról. Ezt az eseményt azonban igen részletesen leírja. Ki volt a könyv szerzője, az egészen ismeretlen, mert sehol meg nem nevezi magát az író. Soraiból csakis annyit lehet kiolvasni, hogy az akkor szereplő egyéneket személyesen ismerte. Az író igen járatos volt a szép stilusban, egyik-másik helyen valóságos költő módjára írt. 1 A Szeráj levéltárában az 1128. liidsre évi számadások között. 2 A Szeráj levéltárában az 1133. évi Dsemázi-ül-evve'. elején kelt szultáni rendelet. 3 Top ! rabadsilárin kjátibi (ágyuszekerészek kjátibja), igy nevezi őt az 1150. évi defter.
