Századok – 1911

Tárcza - – –: Lánczy Gyula (1850–1911.) 149

TÍ.RCZA. 149 de egyenesen a »germano-anthropocentrikus« világfelfogásig, a mi annyit tesz magyarul, liogy a világ kulturfejlődésének koronája egy — német tudós ! Es ha tetszik, kaczaghatsz a fölött, hogy lám, a természettudós is csak a maga subjectiv világát tárja eléd. De ha történetesen czáfolatot keresnél, óh akkor sem kell Nordautól eltávolodnod. Csak lapozz bátran a Sinn der Geschichte fejezeteiben és meglátod, hogy Nordau maga hivatkozik »az értelemnek büszke és félelmes előjogára« (das stolze und furchtbare Vorrecht der Vernunft). Az istenhit elleni támadásban aztán kiméletlen Nordau. ötlet sziporkázik, szellem pezseg minden sorában. Persze az régi bűne minden ötletes embernek, hogy egy ötlet hatása kedvéért feláldozná az egész világot. Hegel, Szt. Ágoston deresre kerülnek. (Ez a jámbor afrikai püspök bizonyára sohasem hitte volna, hogy valaha történetírói babérokat fognak letépni a homlokáról !) Conclusiója pedig az, hogy nagy szegénységi bizonyítványa az emberiségnek, hogy még mindig hisz az istenben. Még mindig 1 Hiszen azokkal a kevesekkel szemben, a kik talán megnyugvást találnak a tudományban, milliárdjai állanak azoknak, a kiknek lelki szükséglet a hit és azt az eszmét, a mely milliókat és milliókat boldogít, még akkor sem szabad a sárba taposni, lia az az eszme csak — ábránd ! Voltaire írja Henrik porosz berezegnek : »Ha isten nem léteznék, ki kellene őt találnunk, azonban az egész természet azt kiáltja felénk, hogy létezik«. A gondolatszabadság korszakában nem lehet észrevételünk az ellen, lia valaki a maga contemplativ világában arra az eredményre jut, hogy megtagadja az istent. Habeat sibi ! De az atheismus propagandája ellen súlyos aggályaim vannak. Tartok tőle, hogy az, a ki a millióknak elrabolja az istenét és hitét, gonoszabbul bánik velők, mint a középkori parasiták. Es bizonyos az, hogy ezt legkevésbbé várja az emberiség a mély érzésű Nordautól, a ki még a Sinn der Geschichte végére is oly megragadó, oly bensőségteljes apologiát. tudott írni az — emberszeretetről. DR. GÁBOR GYULA. LÁNCZY GYULA. 1850—1911. A magyar történettudományt súlyos veszteség érte dr. Lánczy Gyulának f. évi január hó 17-én bekövetkezett elhunytával. Halála érzékeny veszteség a Magyar Történelmi Társulatra is, melynek választmányában az elhunyt 1899. óta foglalt helyet. Lánczy Gyula tudományos pályája kezdetén a politikai tudomány, a publicistika és általános irodalmi kérdések művelésével