Századok – 1911

Történeti irodalom - Horvát Károly: VIII. Kelemen magyar- és horvátországi hadi vállalatai. Ism. Krajnyák Edvárd 129

141 TÖRTÉNETI IRODALOM. A halogatás közben elég ideje volt a töröknek jól megerősíteni s felszerelni úgy Budát, mint Kanizsát. A türelmetlen pápa meghagyta Aldobrandininak, hogy azonnal a déli Magyarországba indítsa hadát. Ugyanakkor megjött Spinelli prágai nuntiusnak az az értesítése, hogy Rudolf beleegyezett a hadjárat megindításába. Aldobrandini összevonta csapatait, hogy a parancs megérkezte után azonnal útnak indíthassa. Jelentéseiben panaszkodik, hogy seregének mindenféle hiányok s a lakosság ellenséges indulata miatt sokat kell szenvednie. Közli a horvátok panaszait, a kikkel Rudolf nem gondolt, pedig némi segédhaddal jelentékeny sikert lehetne elérni. Mivel a fegyverszállító csapatok még nem érkeztek, hadi felszerelés nélkül is megtartotta a hadi szemlét. Körülbelül 9000 ember volt Zágráb körül összevonva, a kikkel aug. 21. indult Varasd felé, a hova Ferdinánd főherczeg is készült lovasaival. Augusztus végén összegyűlt a Muraközben az egész keresztény hadsereg, egészben 24.000 ember, köztük a spanyol király 4000 s a toszkánai nagyherczeg 2000 embere. Aldobrandini útközben újra lázba esett s a sereg vezetését rábízta Delfino Flaminira és Serra Jakabra. Hideglelése naprólnapra fokozódott, de még inkább kínozták őt a harcztérről érkező kedvezőtlen hírek. Állapota iránt nagyon érdeklődött a pápa, a császár meg a főherczeg. Egész betegsége alatt az Isten akaratába való teljes megnyugvást tanúsított s mint igazi keresztény hős készült a halálra, a mely szept. 17. bekövetkezett. Rómában halálának híre igen lesujtólag hatott, különösen a pápára. A római tanács közköltségen gyászmisét tartatott érte s actáiban örök emléket biztosított neki, a ki »dicső és halhatatlan érdemeket szerzett Róma és a szentszék körül«. A pápai hadsereg jól felszerelve és élelemmel ellátva indult meg szept. 7. Kanizsa vívására. Ennek a szerző teljes 20 lapot szentel. Leírja fekvését és bástyáit, a melyeket körülbelül 4000 török védelmezett. A főherczeg éjszakról közelítette meg Kanizsát s tőle keletre helyezte el seregét, a melynek hátát kiterjedt mocsár védte. A mocsaras talaj ezer bajt okozott az ostromló seregnek s nagyon megnehezítette a vár vívását. A pápai főtisztek közt féltékenység s torzsalkodás állott be. Az első támadásnál a pápai katonák kitüntették magukat. Néhány nap alatt elfoglalták a várba vezető 300 lépés hosszú hidat. Delfino Flamini tábornok azt tanácsolta, hogy a város vívását tegyék át az éjszaki oldalá.ra, a hol nem mocsaras a talaj s könnyebb a város megközelítése, azonban tanácsát nem fogadták el. A vár ostroma igen lassan ment előre ; a vízben és sárban mellig álló olaszok minden erőlködésük daczára semmire sem mehettek a vitézül ellenálló törökkel szemben, hanem a