Századok – 1911

Történeti irodalom - Horvát Károly: VIII. Kelemen magyar- és horvátországi hadi vállalatai. Ism. Krajnyák Edvárd 129

136 TÖRTÉNETI IRODALOM. A prágai udvarban vérmes reményeket tápláltak a hadjáratot illetőleg. Az osztrák meg német tartományokból 18.000 gyalogost s 9500 lovast vártak. Csehországból 900.000 tallért s 1000 lovast, Magyarországból 10.000 lovast s épp annyi gyalogost. A haditanácsban Aldobrandini azt kívánta, hogy a pápai hadsereget Horvátországba küldjék a remélt szlavóniai, boszniai és dalmácziai felkelés támogatására, Rudolf hallani sem akart e tervről ; azt remélte ugyanis, hogy a toscanai nagyherczeg küld oda segédcsapatokat. Míg a tanácskozások folytak, azalatt Rómában előkészületeket tettek a második hadjáratra. Aldobrandini gróf még Prágába való elutazása előtt bocsát közzé kiáltványt a pápai kapitányokhoz, hogy toborozzanak 200—200 harczost a törökök elleni hadjáratra. Prágából pedig utasításokat ad a sereg felszerelésére, élelmezésére és szállítására, gondoskodik betegápolókról, orvosokról, megbízható biztosokról, a kik a hadsereget Ausztrián át elkísérjék s gondját viseljék. Azonban a toborzás csak lassan folyik s kevesebb harczos gyűlt össze, mint azt Aldobrandini várta. A pápa tervét, hogy e sereget Fiúmén át küldi, az önző Velencze megakadályozta, ellenben a sereget szárazföldi útjában segítette. Miksa főherczeg mellé Németalföldről Albrecht kormányzó Basti Györgyöt, olasz származású tábornokot, küldte tanácsadóid. Különben Bécsben kevés gondot fordítottak csapatok gyűjtésére. Junius végén német és vallón csapatok, majd osztrákok gyűltek össze Bécs alatt, julius elején érkeztek oda a pápai harczosok — mintegy 8000. Aldobrandini azt tanácsolta a vezéreknek, hogy vezessék az egyesített hadsereget Esztergom alá. Onnan jobban figyelhetik meg a török sereg mozdulatait s gyorsabban határozhatják el magukat döntő lépésre ; Erdély és Magyarország ebből bátorságot merítene ; előbb Budát és Székesfehérvárt kellene bevenni s csak azután Győr ellen indulni. Tanácsát nem követték. A vezérek közt különben torzsalkodás támadt. Basti György önérzetében megsértődve lemond állásáról s Aldobrandini panaszkodik Rómába küldött levelében, hogy ilyen érdemes embert sértegetnek, elkedvetlenítetek. A ker. sereg augusztus közepén Pápa vívására indúl, hova Aldobrandini tábornok hadával követi, noha a hadvezetőség tanácsát nem követte. Míg a várat szemügyre veszik s a csapatokat megfelelően elhelyezik, híre jön Szaturdzsi Mehmet pasa közeledtének, mire Miksa főherczeg rohamra határozza el magát. Kérelmére a pápai tábornok 400 legjobb vitézét küldi neki. Ezek a sváb és vallón meg franczia csapatokkal egyesülve rohamra indulnak s a törököket a belső várba kergetik. A francziák vol-