Századok – 1911

Történeti irodalom - Horvát Károly: VIII. Kelemen magyar- és horvátországi hadi vállalatai. Ism. Krajnyák Edvárd 129

TÖRTÉKET! IRODALOM. 131 ügyének megnyerni. A gondosan és részletesen kidolgozott instructiója magának a pápának a műve, a melyet a szerző 13 oldalon ismertet. Ez az irat arról tanúskodik, mily alaposan ismerte a pápa Európa akkori viszonyait. Ebben ecseteli Magyarországot is stratégiai szempontból. Részletes utasításokat ad követének, hogy mire iparkodjék rávenni a spanyol királyt s mely érvekkel hasson rá. II. Fülöptől azt kívánja, hogy küldjön tengeri hajókat Szicziliába a török hajóhad ellen s jelentékenyebb haderőt Bécs alá, a mely Győr eleste esetére veszedelemben forog. Mily véleményt táplált a német szoldateszkáról, arról az a kívánsága tanúskodik, hogy a küldendő hadseregben ne legyenek németek. A maga részéről hajlandó a Habsburg-házat minden megterheltetése daczára anyagilag is támogatni. Azután felsorolja az okokat, hogy miért kell II. Fülöpnek e hadjáratot megindítania s követendő példányképűi felállítja neki V. Károlyt. Az instructio másik felében a pápa kifejti a maga nézeteit a törökökről s előadja, hogy miképen szabadulhatna meg Európa a fenyegető török veszedelemtől. A pápa arra a következtetésre jut, hogy csak az összes ker. fejedelmek közös támadó hadjárata képes véget vetni e veszedelemnek. Azután rajzolja a súlyos helyzetet, a melyben Magyarország van s kiemeli az általános elégületlenséget, a mely ott uralkodik. Ha Magyarország elbukik, rákerül a sor Ausztriára és Csehországra. Ha elesik a fontos Zengg, veszedelembe jut Italia. A támadó hadjáratra hajlandó volna Báthori István lengyel király, a ki kész háromhavi 100.000 arany fizetése mellett 60.030 lovast lábra állítani. Továbbá kifejti a haditervet is. A keleteurópai népek hadserege Havasalföldről indulna Konstantinápoly felé, míg egy hatalmas flotta Gallipoli mellett horgonyozva iparkodnék megakadályozni az ázsiai török csapatoknak Európába való átkelését, a perzsák pedig kelet felől hátba támadnák meg a törököt. A pápa törekedni fog fölkelésre birni a balkáni ker. népeket, különösen az albánokat, sőt a jemeni arabok segítségére is gondolt, a kik feszült viszonyban éltek a törökkel. Minthogy a pápának Ausztriát és Lengyelországot kell anyagilag támogatnia, a hadiköltség egy részét a spanyol királynak kell magára vállalnia, A követ útközben meglátogatta Doria Andrást, a genuai hajóhad admirálisát, a kit sikerűit megnyerni a pápa tervének. A spanyol udvar nagy fénynyel fogadta ugyan a pápai követséget, de a beteg király elé csak később (1595 febr. 4.) került a követ, a ki kevés reményt merített a király feleletéből. Bár útja sürgős volt, mégis április végéig húzódott el az ottani tartózkodása. 9*