Századok – 1910
Tárcza - Történetíróink munkássága - Csoma József 868 - Csontosi János 868
868 TÁRCZA. adatlan. Ezek a korszak politikai vagy műveltségi történetére nézve érdekesek. Kiemelem közülök Péchy Simon egy teljesen fenmaradt országgyűlési beszédének latin fordítását. Ez értékes emléke a magyar politikai szónoklat történetének kortörténeti vonatkozásai miatt is becses. Más beszédeket is találunk e mellékletek közt, igy például Rimai Jánosnak egy eddig ismeretlen beszédét. Az országgyűlésen részt vett megyék és főurak jegyzékét is teljesebben találjuk meg e mellékletek közt, mint az eddig ismert kiadványokban. - . ; j A beszterczebányai országgyűlésre vonatkozó iratokonj kívül a schlobitteni levéltár még a következő iratokat őrzi : Bethlen Gábor hét levelét Dohna Ábrahámhoz 1620 és 1621-ből, Dohna egy levelét Bethlenhez, Péchy Simon két levelét Dolinához, Köln Jánosnak, a szövetségesek portai követének három jelentését Konstantinápolyból, Bethlen három levelét Pfalzi Frigyeshez 1617, 1620 és 1621 elejéről, a sziléziaik két levelét a portára küldött követségről, a sziléziai követség levelét a szepesi kamara elnökéhez, Armbruster Ferencz és Rimai János közös levelét a portai követség útjáról, Bethlen levelét egy görög-keleti főpaphoz és Thurzó Imre több levelét Dohna Ábrahámhoz. Mindez érdekes iratok kiadatlanok. Van még a levéltárban Pfalzi Frigyesnek egy követutasítása Dohna Kristóf részére, ki 1620 elején járt Bethlennél. Dohna Kristóf naplója is megvan a levéltárban, de csak később készült kivonatban. Dohna Kristóf éles szemű megfigyelő volt és Bethlen politikájáról tanulságos határozottsággal nyilatkozik. Az ő naplóját külföldi írók, mint Spanheim a XVII. században és Voigt a XIX-ben már felhasználták, de magyar történetíró még nem említette. A napló eredetije a Schlobittenben nyert értesülés szerint megvan a Dohna-család egy másik ágának levéltárában és onnan majd megszerzi a herczegi levéltárnok. Ezeken kívül van még Schlobittenben egy Bocskay korára vonatkozó érdekes irat. Ebben a császári politika szempontjából vádolják Belgiojosót, hogy az ő bűnei okozták Bocskay felkelését. ANGYAL DÁVID. TÖRTÉNETÍRÓINK MUNKÁSSÁGA. CSOMA JÓZSEF tagtársunk, a magyar genealógiai és heraldikai irodalomnak elsőrangú művelője, A magyar heraldika korszakai czímen nagybecsű művet fejezett be, mely mintegy 20 ívnyi terjedelemben, gazdagon illusztrálva, a M. Tud. Akadémia kiadásában fog megjelenni. A nagyérdemű szerző e munkájából már a Turul-b&n közölt egyes részleteket, melyeket most teljes egészszé kerekítve, a fenti czím alatt bocsát a szakemberek és az érdeklődő közönség rendelkezésére. A miuika igazi nyeresége lesz szakirodalmunknak.
