Századok – 1910

Történeti irodalom - Déri Gyula: Petőfi Zoltán. Ism. Gálos Rezső 837

837 TÖRTÉNETI IRODALOM. megjegyeznem, hogy a Symmachus-féle hatalmas pogány reactiónak valóban méltó és szép ismertetói ezek a lapok. Itt találkozik a történelem a philologiával : Symmachus relatiójának s Ambrosius 17. és 18. levelének ismertetése philologiai szempontból is igen értékes adalék. így a munka nemcsak a historikusok, de a keresztény latin irodalomtörténet művelőinek sympathiájával is találkozik. RÉVAY JÓZSEF. fíéri Gyula : Petőfi Zoltán. (Petőfi-könyvtár XV.) Budapest, 1909. 8-r. 160 1. Ferenezi Zoltán lelkes buzgalmából létrejött a Petőfi-cultus ébrentartását szellemileg és anyagilag egyformán segítő Petőfikönyvtár. Szellemileg : mert sok becses anyagot halmozott össze, a mely eddig kis részében még a kutatóknak is ismeretlen volt. Anyagilag : mert a vállalatból sok jut a Petőfi-háznak, ennek a ritkaszép, becses múzeumunknak, a melynek megteremtése — sok utazás, önzetlen fáradozás, matiné, könyörgés, gyűjtés és minden más módszer felhasználásával — a Petőfi-társaságnak s erre a feladatra leghivatottabb alelnökének, Ferenezi Zoltánnak soha eléggé meg nem hálálható érdeme. Mindezeket s a Petőfi-könyvtár szerkesztőinek önzetlenségét ismételten, kell, sajnos, hangsúlyoznunk most, midőn csak a tavaszszal is egyik napilapunk a vállalat létesítőit ildomtalan (a mi még nem baj, mert egyéni dolog), de főképpen (a mi sokkal nagyobb baj) igaztalan és indokolatlan támadásban részesíti. Az egész czikk a tévedések vígjátéka, midőn Petőfi nevének üzleti czélokra való felhasználását emlegeti. Csak egyben van némi igaza : hogy a sok becses anyag közé több felesleges, rossz könyv is vegyült. De csak az is ; mert a kötetek legnagyobb része, Gyulai Pál, Meltzl Hugó, Barabás Abel, Palágyi Menyhért és Ferenezi Zoltán munkái, becses adalékok Petőfi cultusához. Ezek közé tartozik Déri Gyula könyve is Petőfi Zoltánról. Kétségbevonhatatlan, hogy Petőfi fiának neve is a történelemé ; hiszen Petőfi egyénisége minden vonásában kiélezve élt benne tovább. A név maga is végzetes örökség volt. Petőfi Sándor özvegyének rossz néven vették, hogy újból férjhez ment. Egyetlen fiának, Zoltánnak meg éppenséggel romlását okozta apja nagy híre. Életírója nem habozik kijelenteni, hogy Zoltán a társadalomnak derék polgára lett volna, ha nem a nagy költő fia. így az élete a változatos, küzdelmes diákévek sora, egy összetört gymnasista-pálya ; a végén a délezeg fiúból roncs marad, szegény tüdő vészes beteg, a ki az életet újra szeretné kezdeni. SZÁZADOK. 1910. X. FÜZET. 68