Századok – 1910

Tárcza - Vegyes közlések - 73

tárcza. 73 angol philologusok gyűléseire utazva, felolvasásokkal harczolt táma­dói ellen. Ezen nagyszabású munkája mellett Moesia és Dacia feliiattárát százakra menő új felirattal gazdagítá, az Olt-menti limes Alutanát, (Annale Academie Romana XVIII. 1897. 97—113.), valamint a Vas­kaputól ki a Pontus mellékéig a Duna határvár-sorozatának kiegészí­tését a romániai alföld útaival mind neki köszönhetjük. Ásatásaival emelte a bukaresti egyetem régiségtárát Európa számottevő felirat­tárává. Az általa létesített Revista pentru istoria archaeologie si filologia évfolyamai, valamint Fouilles et recherches archéologiques en Roumanie kötete s a bécsi Archaeologisch epigraphische Mitthei­lungen hasábjain az 1879-iki III. évfolyamtól kezdve megjelent s a Corpus I—LIII. pótköteteibe felvett felirati sorozatai és régészeti felfedezései már magukban illusztrálhatják lelkes, odaadó fára­dozásainak kiterjedtségét. S ha akadtak is kicsinyes irigyei, a kik nemtelen vádaskodásokkal élete végső éveit nem átallották meg­keserítni, azért érdemei előtt tisztelettel hajol meg a történelem és régészet minden számottevő munkása. Reánk magyarokra egy nagyjelentőségű munkaterve maradt befejezetlenül. Látva és tapasztalva ugyanis, hogy a Kárpátokon kívül végzett topographiai felvételei s főleg az általa térképileg is közzétett pitest—barczasági gánczvonal nem állnak összhangzásban a magyartudósok búvárlataival, 1902-ben, mikor a román históriai társulattal gróf Kuun Géza meghívására Hunyadmegyét beutazta volt, megpendítette a román-magyar közös archaeologiai tanulmányok eszméjét, melyet gróf Kuun Géza azonnal magáévá is tett. A szép és fontos terv ily alakban nem valósulhatott meg. De azért ő ismé­telten megfordult hazánkban, búvárlatokat végezvén a brassói levél­táron kívül a gyulafehérvári, dévai múzeumban s nem egyszer okulván nemz. múzeumunkban. A Romániában megfordult szakemberek kész­séges támogatót találtak benne s Téglás Gábor is az ő ajánlatával járta be a Dobrudsa híres sánczait, melyeket Schuchhardt Károly mellett Tocilescu ismertetett legbehatóbban. A római archaeologián kívül az egyházi műemlékek foglalkoztatták utolsó időben s széleskörű tudásától még igen sokat várhatott úgy hazája, mint az őt nagyra­becsülő külföldi szakirodalom. Mi különösebben déli Dacia : Dacia Malvensis lelkes monographusát gyászoljuk benne, a kinek utóda egyhamar alig akad. —s. VEGYES KÖZLÉSEK. •— DR. CSÁNKI DEZSŐ. Társulatunk, mult évi deczember 3-ikán tar­tott rendkívüli közgyűlésén, a Thaly Kálmán halálával megüresedett első-alelnöki székbe úgyszólván egyhangúlag dr. Csánki Dezső tag-

Next

/
Thumbnails
Contents