Századok – 1910
Történeti irodalom - Tóth Sándor: Sáros vármegye monographiája. Ism. Iványi Béla 742
TÖRTÉNETI IRODALOM. 747 Árpádkori Űj Okmánytár II. k. 221-ik oldalán, a hol Sárosról csak ez áll : »Datum in Sarus, feria secunda ante festum Sancti Andree«. Sem több, sem kevesebb. Hol itt a várispánság, meg a vár története ? Ezért nem idéz tehát a szerző úr forrást ? Következnek a megyéről és várispánságról szóló folytatólagos mesék, melyeket részletezni a térhiány miatt nem akarunk. Most már csak azt fogjuk kimutatni, hogy a szerző úr az elemi történelmi ismeretekkel sincsen tisztában. így például : a 82. oldal alján arról beszél, hogy a várispánságot Zsigmond király idejében a banderiális rendszer váltja fel (? ! !). Szerző úr nem tudja, hogy a banderiális rendszer hadi rendszer volt, melyet Bobért Károly király hozott be, Zsigmond pedig a rendszert tovább fejlesztette. Mindennek nem tudásáért a 1 özépiskolai taulókat meg lehet buktatni ! A 83. lapon a tatárjárás után a vármegye plenumáról (?), megyei tanácskozásról (?), összejövetelekről (?), értekezletekről (?) olvasunk, de azt nem teszi oda a szerző, hogy a tatárjárás után hány századdal később vannak ezek a megyei »értekezletek«, meg »összejövetelek«. Hogy a szerző a magyar királyok időrendi egymásutánjával sincsen tisztában, arra is idézünk egy-két classikus példát. így : 83. lap első bekezdésében ezt olvassuk : »A XIII. század közepén az országban már 25—30 ezer nemes van (?) Arra következik Imre és II. Endre számtalan donácziója«. Legyen szabad itt tisztelettel felvilágosítanom szerzőt arról, hogy Imre 1196—1204-ig, III. László 1204-ben, II. Endre 1204—1235-ig uralkodott, tehát a XIII. század közepén mindketten már régen őseikhez tértek, tehát számtalan donatiót sem adhattak már. De menjünk tovább, van még ennél eklatánsabb példa is : A 87. oldalon a II-vel jelzett bekezdésben ezt olvassuk : »Újvár megye az újvári vár ispánság hatása alatt alakúit, melynek életéből Imre király korából 1235« (? ! ) stb.-it említenek az iratok. Hogy Imre mikor halt meg, tudjuk már, sőt most már tán a szerző úr is tudja. (Ugyancsak kiváló példánk van erre a 440. oldalon is, a hol III. Endre 1251-ben már szerepel. Erről azonban majd később.). A 84. oldalon az első bekezdésben ez vagyon írva : »Az ispánok joga és kötelessége : a királyi rendeletek végrehajtása és a nemesi jogok védelme (1231 : III. t.-cz.)«. Megnéztem a törvény szövegét mind Kovachichnál, mind pedig Endlichernél, mindkét helyen ezt a szöveget találtam : »Si palatínus interim male administraverit négocia regis et regni, supplicabunt nobis, ut utiliorem loco eius constituamus, quem volumus et nos precibus eorum annuemus«. Kérdem mindazokat, a kik latinúl értenek, — mert a szerző úr, úgy látszik, nem ért — hol van itt szó az ispánok